A 2026-ban futó rövid távú Erasmus+ mobilitási program utolsó állomása Párizs volt, ahol a Magyar Nemzeti Levéltárat Szerényi Ildikó (NEKI), Kulcsár Krisztina (1945 Előtti Kormányszervek Osztálya) és Kiss Norbert Péter (Somogy Vármegyei Levéltár) képviselte június 30. és július 5. között. A program első napjához Garadnai Zoltán (MNL OL) is csatlakozott, aki Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhetően tartózkodott épp Párizsban.
A Tiszakürti Önkéntes Tűzoltó Testületről kevés információ áll rendelkezésünkre. 1895. január 4-én alakult 30 taggal. A két világháború közötti tevékenységéről a Tiszaföldvár és Vidéke című hetilapból nyerhető információ. Az egyesület 1958 és 1968 közötti időszaka a Tiszakürti Önkormányzat révén, 2025-ben levéltárunknak eljuttatott iratanyag alapján ismerhető meg.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 2021. szeptember 1-től hatályos 7/A. § -a és 2022. január 1-től hatályos 11/A. §-a Magyar Nemzeti Levéltárat (a továbbiakban: Hatóság) országos szinten hatósági jogkörrel ruházta fel.
A Hetedíziglen projekt keretében egy új, a szabolcsiak, a nemességet kutatók és a címerkedvelők számára számos érdekességet rejtő, szép könyvre hívja fel a figyelmet Rácz György tudományos igazgatóhelyettes (MNL) Facebook-oldalunkon. A színes albumban 64 darab Szabolcs vármegyében kihirdetett címereslevelet ad közre Avar Anton. A kötet szabolcsi nemességről írott bevezető tanulmánya C. Tóth Norbert munkája.
2026. május 19. és május 22. között a Magyar Nemzeti Levéltár négy munkatársa vett rész szakmai látogatáson Szlovéniában. Az Erasmus+ felnőtt tanulási program célja a szakmai kapcsolatok erősítése mellett a jógyakorlatok, valamint a magyar vonatkozású iratok feltérképezése, valamint olyan ismeretek és tapasztalatok megszerzése, amelyek hozzájárulnak a levéltári kutatók még szakszerűbb tájékoztatásához.
A 2026. június 17. és 19. között megtartott könyvünnepen levéltárunk ismét megnyitotta az Eötvös Károly Könyvtárral közös standját. Az Ünnepi Könyvhétre kedvezményekkel és könyvbemutatóval készültünk.
Amikor Ferenc József 1865 decemberére összehívta az országgyűlést, Magyarország – leszámítva a pár hónapig ülésező 1861-es országgyűlést – 16 évnyi abszolutisztikus kormányzás után ismét a parlamentarizmus útjára léphetett. Immár ezen keretek között is folytatódhattak az osztrák–magyar kiegyezéshez (1867) vezető tárgyalások. Nemcsak az ország, de több fényképész műterem is nagy reményeket fűzött az új országgyűléshez.