A rövid távú Erasmus+ mobilitási program berlini állomása

A szakmai program első napján a küldöttség tagjai a német főváros nevezetességeinek megtekintésével kezdték a programot, melynek során többek között megtekintették a Németország jelképének számító Brandenburgi kaput, a hidegháborús időszak leghíresebb katonai ellenőrzőpontját, a Checkpoint Charlie-t, valamint a német parlamentarizmus történetét bemutató többszintes, interaktív kiállítást. A szakmai látogatás második napját az immáron a Bundesarchiv keretén belül működő Stasi Levéltárának (hivatalos nevén Stasi-Unterlagen-Archiv) a meglátogatása tette ki. A Berlin-Lichtenberg kerületében található levéltári látogatás programja több részből tevődött össze. A látogatás a kül- és beltéri kiállítás megtekintésével kezdődött, ahol a delegáció tagjai megtekintették a volt Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumának épületegyüttesét és ismereteket szereztek az állambiztonsági apparátus környező lakásai és a levéltár kialakításának történetéről. A program ezt követően előadásokból tevődött össze, melynek során a delegáció tagjai megismerkedhettek a szövetségi levéltári törvénnyel, az állambiztonsági iratokhoz való hozzáférés és a kutatás lehetőségével. A szakmai programot raktárbejárás követte, melynek alkalmával a magyar levéltárosok megismerték az iratok német egyesítéskori mentésének körülményeit, az állambiztonsági nyilvántartások (kartotékok) adattartalmát, valamint ezek feldolgozásának különféle módszereit. A látogatás során nem maradhatott ki a az NDK és Magyarország, valamint a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó iratokba történő betekintés sem. A délutáni konzultáció jellegű beszélgetések alkalmával Kiss András osztályvezető hasznos információkat osztott meg a közelmúltnak a magyar állambiztonság és külkereskedelem kapcsolatait feldolgozó tudományos kutatásainak terméséről, legyen szó a magyar külkereskedelmi vállalatok (ún. „impexek”) jelentőségéről vagy a Balaton-brigád ténykedéséről.

A szakmai program második napján a delegáció a Berlin-Brandenburgi Tartományi Gazdasági Levéltárba (BBWA) látogatott el. Az intézmény meglátogatása különleges élményt jelentett a levéltárosok számára, ugyanis lényegében először fordult elő olyan, hogy magyar gazdasági levéltári szakterületről szakemberek utazzanak külföldre tapasztalat- és tudásszerzés céljából. A delegáció tagjai a viszonylag kevés iratanyagot (megközelítően csak 3 km-et) őrző és 2004-ben alapított gazdasági levéltáron keresztül betekintést nyerhettek a Németországban található tíz regionális gazdasági levéltár rendszerébe. Fontos tudni, hogy a Berlin-Brandenburgi Gazdasági Levéltár fő gyűjtőterülete a privát gazdasági szférára és ipari kultúrájára terjed ki a Berlin és Brandenburg régióban, egyedülálló módon pedig ez az első olyan regionális gazdasági levéltár, mely két tartományra terjed ki. A levéltáros kollégák számára páratlanul izgalmas volt olyan világhírű magyar vállalatok üzleti levelezését kézbe venni és olvasni, mint a Lampart Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár által küldött prospektust, de találkozhattak a kollégák a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vagy más vállalati jogászok jogi- és kereskedelmi tárgyú levelezéseivel és szocialista brigádnaplókkal is. A levéltárosok a konzultáció során a helyszínen megállapították, hogy a Berlin-Brandenburgi Tartományi Gazdasági Levéltár és az MNL Gazdasági Levéltári Osztály munkája között annyiban hasonlóság is megfigyelhető, hogy sok esetben a vállalati iratokat a pusztulástól kell megmenteni. A magyar levéltárosok értékes tapasztalatokat és néhány történetet is megosztottak az utóbbi időszak hazai vállalati (Tungsram, Dunai Vasmű, Kistext) iratmentéseiről.

A mobilitási program utolsó szakmai napján a Magyar Nemzeti Levéltár delegációja a neves Museum der Dinge-t (a „Dolgok Múzeuma”) kereste fel. A múzeum a XX. és a XXI. század ipari tömegtermelésének, a modern design és a mindennapi tárgyi kultúrának a gyűjtőhelye, melynek lényegét az ún. „nyitott raktár” (open storage) koncepciója alkotja. A levéltárosoknak lehetősége nyílt, hogy a háztartási eszközöktől a játékokon át a reklámokig, sűrűn rendszerezve betekintést nyerjenek a tömeggyártás és a design társadalmi hatásaiba, a tárgyi formakultúra dinamikus változásaiba. Ahogy az lenni szokott, a kollégák itt is magyar említésekbe vagy tárgyakba „botlottak”, legyen szó az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár ikonikus buszairól vagy a Rubik kockáról. A delegáció berlini útja, az ott folytatott konzultációk jelentősen hozzájárultak a Gazdasági Levéltári Osztály delegációjának tapasztalat- és élményszerzéséhez, nem utolsósorban pedig nemzetközi szakmai kapcsolatainak megalapozásához és a hazai gazdasági levéltári szakma külföldi megismertetéséhez.

A rövid távú Erasmus+ mobilitási program berlini állomása