Az Erasmus+ újabb állomása: Bad Arolsen

A Magyar Nemzeti Levéltár három munkatársa az Erasmus+ felnőttkori tanulási program keretében tett szakmai látogatást Bad Arolsenben. A cél a magyar vonatkozású források feltérképezése, a digitalizálási és mesterségesintelligencia-megoldások tanulmányozása, valamint egy szorosabb együttműködés előkészítése volt annak érdekében, hogy a magyarországi kutatók közvetlenebbül hozzáférhessenek az arolseni adatbázisokhoz.

Az Arolsen Archives 17,5 millió, a náci üldöztetés által érintett ember sorsáról őriz adatokat. A gyűjtemény jelentősége azonban nem csupán méretében rejlik. Egyes túlélők számára ezek jelentették az egyetlen írásos bizonyítékot arra, hogy valóban a táborban raboskodtak, és kárpótlási eljárásokban is felhasználhatták őket. Mások számára még nyolcvan év elteltével is az egyetlen reményt jelenti, hogy megtudhatnak valamit eltűnt hozzátartozójukról. Bár az intézményt eredetileg hároméves működésre tervezték, a keresőszolgálathoz ma is évente több tízezer megkeresés érkezik. Ezt a munkát ma már az online hozzáférés is segíti: tíz év alatt mintegy negyvenmillió dokumentum vált nyilvánosan kutathatóvá. Az UNESCO Világemlékezetlistás Központi Névmutató egykori kartondobozai ma a kiállítás látványos elemei, de tartalmuk digitális formában már a világ bármely pontjáról kereshető.

A személyek azonosítása azonban korántsem egyszerű. Ugyanaz a név számos írásmódban jelent meg, ezért az archívum már a papíralapú kartonrendszerben eleve fonetikus rendezést alkalmazott. Ezt követte a digitalizálás, majd a közösségi indexelés. A 2020-ban indított #everynamecounts programban az önkéntesek fogolykartonokról, transzportlistákról és más üldöztetési iratokból neveket, születési adatokat, lakóhelyeket, fogvatartási helyeket és további személyes adatokat rögzítenek egy online felületen. Az iratok jelentős része kézírással készült, nehezen olvasható, egy dokumentumot három önkéntes dolgoz fel egymástól függetlenül, és csak az egyező vagy ellenőrzött adatok kerülnek be a kereshető adatbázisba. 2024 elejéig több mint 115 000 önkéntes több mint hétmillió dokumentum feldolgozásában vett részt. Ezt a munkát, a különböző iratokban szétszóródott személyes adatok összekapcsolását ma már mesterséges intelligencia támogatja.

A levéltár a koncentrációs táborok foglyaitól elkobzott személyes tárgyak, órák, gyűrűk, fényképek, levelek, igazolványok tulajdonosainak hozzátartozóit is igyekszik felkutatni. Az archívum 1963-ban több mint 4700 ilyen tárgyegyüttest vett át, a 2016-ban indult StolenMemory kampány pedig helyismerettel és nyelvtudással rendelkező önkénteseket vont be az érintett családok felkutatásába. 2024-re már több mint ezer családnak sikerült visszaadni valamely hozzátartozójuk személyes emlékét.

A mostani látogatás az MNL Erasmus+ programjának részeként nemcsak a nemzetközi tapasztalatok hazai hasznosításához járulhat hozzá, az intézményi szolgáltatások fejlesztéséhez és a levéltári források szélesebb körű hozzáférhetővé tételéhez. Ennek részeként az MNL arra vizsgálja a lehetőségét, hogy saját adataival is gazdagítsa a németországi gyűjteményt, és kutatótermeiből közvetlen hozzáférést biztosítson az adatbázishoz a leszármazottak, családtörténeti kutatók és történészek számára.

Az Erasmus+ újabb állomása: Bad Arolsen