3.
máj.
8.
A pénz meghatározó dolog életünkben. Talán nem is szükséges részletezni ennek okait, hiszen folyamatosan nyomon követjük kiadásainkat, bevételeinket. Nem volt ez másképp a korábbi évszázadokban sem, a különbség, hogy a középkor vagy akár a koraújkor embereinek tudni kellett az adott érme értékét, hiszen az akkoriban forgalomban lévő különböző aranyforintok eltérő súlyuk miatt más-más váltóval rendelkeztek.
Tájékoztatjuk kedves kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Kossuth utcai Kutatója 2022. október 19-től műszaki okok miatt határozatlan ideig zárva tart. Ellenben továbbra is lehetőség van kutatásra és ügyintézésre a levéltár Központi Kutatójában és Hajdúböszörményi Fióklevéltárában, a megszokott időpontokban.
2023. február 28-án sajtótájékoztatóra került sor a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri főépületében a magyarországi közgyűjteményekben őrzött aranybullák archeometriai és képalkotó diagnosztikai vizsgálatáról.
Nyíregyháza újratelepítésének 270. évfordulójára készülve levéltárunk a Jósa András Múzeummal, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárral és a Nyíregyházi Értéktárral közösen pályázatot írt ki. A pályamunkák elkészítését múzeumi kiállítás látogatások és levéltári órák segítették.
Meghívjuk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból című sorozatának első három kötetbemutatójára.
Szolnok Városi Óvodák Munkácsy úti Tagintézménye nagycsoportosai látogattak el levéltárunkba 2023. április 20-án, a fenntarthatósági témahetük keretében. Az újrapapír elkészítésének menete mellett megismerték a papírt megelőző íráshordozókat, azok előnyös és hátrányos tulajdonságait is.
A Magyar Királyi Belügyminisztérium államrendészeti kartotékrendszere megnevezésű irategyüttes (félhivatalos elnevezéssel „Csendőrkartonok”) a két világháború közötti magyar politikai rendészeti szervek nyilvántartása, amelyet az államra veszélyesnek ítélt, elsősorban baloldali mozgalmakhoz kötődő személyekről vezettek. Ez a rendőrségi-titkosszolgálati háttéranyag körülbelül 60 ezer személy nyilvántartó lapját és adatait tartalmazza változó részletességgel. Adattartalmát ezért egyaránt tudják hasznosítani a politikatörténetet, rendészettörténetet tanulmányozó kutatók, valamint a családjuk történetét különleges információkkal gazdagítani kívánó családtörténet-kutatók is. A következő ismertetésben ezt a kartotékrendszert és annak információit, valamint az online kutathatóságát mutatjuk be.
1849 januárjában, amikor az országgyűlés és a kormány Debrecenbe, „a magyar szabadság őrvárosába” költözött, a mai Roncsbár épülete nyújtott menedéket a Kossuth család több tagjának.