„A kötet Noel H. Field, amerikai kommunista kém, és nevelt lánya, Erica Glaser Wallach, egykori Gulag-fogoly sorsának dokumentumaiból közöl válogatást. A vasfüggöny nemcsak Európát vágta két részre, hanem történetünk két szereplőjét is véglegesen elszakította egymástól.
A rendezvény 2014-ben azzal a céllal jött létre, hogy a magyar középkorral foglalkozó kutatók számára legalább egy olyan alkalom legyen évente, amikor megismerkedhetnek egymás kutatásaival, és személyesen is találkozhatnak. 2015-ben tizenöt kötetet mutattak be, és egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vehettek az érdeklődők. A tavalyi rendezvényen már huszonhét könyv került bemutatásra, amelyek között több határon túli kötet is helyet kapott. Idén már harminchét kiadványt ismerhetnek meg az érdeklődők.
A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára és
a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány
tisztelettel meghívja 2017. december 14-én 18.00 órára
Pintér Tamás−Rózsafi János−Stencinger Norbert
MAGYAR EZREDEK A DOBERDÓ-FENNSÍK VÉDELMÉBEN
című könyvének és a
A könyvbemutatón köszöntőt mond L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tudományos titkára és Hermann Róbert, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese. A kötetet Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum vezetője mutatja be.
A Csikós Gábor által az Országos Széchényi Könyvtárban meglelt, begépelt, lejegyzett, bevezető tanulmánnyal ellátott kézirat, nemes Nagy György kereskedő (1706–1770) naplója olyan forrás, ami bízvást nevezhető a maga módján egyedülállónak. A jászsági kereskedő 1759-ben kezdett emlékei megörökítésébe. Jómódú, művelt, jászsági emberről beszélünk, élete alkonyán szükségét érezte, hogy visszatekintsen viselt dolgaira, megírja családtörténetét.
2017. május utolsó napján az Oppidum Csongrád Alapítvány és a Csongrádi Levéltár szeretettel hívta és várta az érdeklődő közönséget az Oppidum Csongrád című helytörténeti sorozat 2016. évi számának könyvbemutatójára. Brunner Attila művészettörténész Szecessziós építészet Csongrádon – Csongrád szecessziós épületei című tanulmánya a sorozat XXIII. darabjaként, de önálló kötetben jelent meg.
Magyarország 1945 utáni külkapcsolataiban a magyar–szovjet viszony a legfontosabb reláció volt. Ez a megállapítás nem csupán a politikai kapcsolatokra érvényes, hanem a gazdaságiakra is. Miközben a szocialista integráció és a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok döntően meghatározták a szovjet blokk országainak 1945 és 1990 közötti gazdasági lehetőségeit és mozgásterét, a szovjet–magyar gazdasági kapcsolatokról mindmáig csak a „levéltári forradalom” előtt készült összefoglalók állnak rendelkezésre.
A rendezvényt L. Balogh Béni, az MNL tudományos titkára moderálta. Az üdvözlések után átadta a szót az MNL új főigazgatójának, Szabó Csabának, aki köszöntésében bemutatta a könyv szerkesztőit, majd megjegyezte, hogy a levéltár anyagai között „gyémántrétegeket” lehet találni. Megfelelő kooperációval ezeket a rétegeket fel lehet tárni, s szerinte az Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián által vezetett témacsoport ilyen „bányászokból” áll.
Közel százhúsz, fővárosi és vidéki közgyűjtemény „települ ki” a Magyar Nemzeti Múzeum kertjébe, köztük a Magyar Nemzeti Levéltár is. Közművelődési programjaink népszerűsítésével, levéltári kiadványaink árusításával, levéltári kutatásokhoz kapcsolódó információadással és gyerekprogramokkal várjuk az érdeklődőket.
A Levéltár saját pavilonja mellett könyvbemutatóval és előadással is készül:
