A Csikós Gábor által az Országos Széchényi Könyvtárban meglelt, begépelt, lejegyzett, bevezető tanulmánnyal ellátott kézirat, nemes Nagy György kereskedő (1706–1770) naplója olyan forrás, ami bízvást nevezhető a maga módján egyedülállónak. A jászsági kereskedő 1759-ben kezdett emlékei megörökítésébe. Jómódú, művelt, jászsági emberről beszélünk, élete alkonyán szükségét érezte, hogy visszatekintsen viselt dolgaira, megírja családtörténetét.

2017. május utolsó napján az Oppidum Csongrád Alapítvány és a Csongrádi Levéltár szeretettel hívta és várta az érdeklődő közönséget az Oppidum Csongrád című helytörténeti sorozat 2016. évi számának könyvbemutatójára. Brunner Attila művészettörténész Szecessziós építészet Csongrádon – Csongrád szecessziós épületei című tanulmánya a sorozat XXIII. darabjaként, de önálló kötetben jelent meg.

Magyarország 1945 utáni külkapcsolataiban a magyar–szovjet viszony a legfontosabb reláció volt. Ez a megállapítás nem csupán a politikai kapcsolatokra érvényes, hanem a gazdaságiakra is. Miközben a szocialista integráció és a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok döntően meghatározták a szovjet blokk országainak 1945 és 1990 közötti gazdasági lehetőségeit és mozgásterét, a szovjet–magyar gazdasági kapcsolatokról mindmáig csak a „levéltári forradalom” előtt készült összefoglalók állnak rendelkezésre.

A rendezvényt L. Balogh Béni, az MNL tudományos titkára moderálta. Az üdvözlések után átadta a szót az MNL új főigazgatójának, Szabó Csabának, aki köszöntésében bemutatta a könyv szerkesztőit, majd megjegyezte, hogy a levéltár anyagai között „gyémántrétegeket” lehet találni. Megfelelő kooperációval ezeket a rétegeket fel lehet tárni, s szerinte az Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián által vezetett témacsoport ilyen „bányászokból” áll.

Közel százhúsz, fővárosi és vidéki közgyűjtemény „települ ki” a Magyar Nemzeti Múzeum kertjébe, köztük a Magyar Nemzeti Levéltár is. Közművelődési programjaink népszerűsítésével, levéltári kiadványaink árusításával, levéltári kutatásokhoz kapcsolódó információadással és gyerekprogramokkal várjuk az érdeklődőket.

A Levéltár saját pavilonja mellett könyvbemutatóval és előadással is készül:

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti, 2014. szeptember elsejétől érvényes, öt évre szóló megállapodás adott lehetőséget arra, hogy a Vidéktörténeti Témacsoport a vidéken élő kutatótársakkal, így több levéltáros kollégával kiegészülő munkacsoportokra támaszkodva megszervezhesse munkáját.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megemlékezéseként, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTKK-56P) sokrétű pályázatot hirdetett. A könyv megjelenését az 1956-os Emlékbizottság támogatta és A Magyar szabadság éve elnevezésű programsorozat keretében valósult meg. A könyvbemutatóra 2017.

A könyvbemutatón jelen voltak Szepesiné Simon Éva főlevéltáros, Schmidt Anikó levéltáros, akik egyúttal a kötet magyarországi szerkesztői, a kiadvány szakmai értékelésére felkért Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója, aki Hendrich Balázs főkonzul és Mikó Zsuzsanna főigazgató magyarul elhangzó beszédét fordította törökre.

Fiziker Róbert történész, az MNL munkatársa a kötetet méltatva elmondta: Bihari Péter Lövészárkok a hátországban című 2008-as úttörő munkájában úgy vélte, hogy nem fog több levéltári forrás előkerülni az első világháborúval kapcsolatban. Völgyesi Zoltán ezt cáfolja meg új kötetében, számtalan eddig ismeretlen forrás közreadásával.