November 5-én délelőtt 9 órakor kezdődött a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület által életre hívott Múltidézők Klubjának első találkozója a Hódmezővásárhelyi Levéltárban. Az ötletgazda Juhász Nagy Bálintné és férje invitálása nyomán ellátogató mintegy 30 résztvevő közül a legfiatalabb 35, a legidősebb 93 éves volt. Az eseményre eljött Perényi János, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület alapító tagja és ügyvezető elnöke is.

A Gazdasági Egyesület közismert emblémája

A vendégeket Presztóczki Zoltán főlevéltáros, a Hódmezővásárhelyi Levéltár vezetője köszöntötte. Utána arról beszélt, hogy a levéltár milyen, Gazdasági Egyesülethez, külterületi olvasókörhöz, gazdálkodókhoz, vagy intézményekhez kötőtő iratanyagokat őriz, és hogyan kerültek ezek az archívumba. Arra biztatta a vendégeket, hogy ha van a birtokukban helytörténeti jelentőségű dokumentumgyűjtemény, azt lehetőleg a levéltár őrizetére bízzák.

A rendezvény interaktív jellegét bizonyítja, hogy a levéltárba látogatók közül mindenki hozzászólt a tárgyhoz, vagyis igyekezett egymással megosztani emlékeit.

Presztóczki Zoltán osztályvezető köszönti a megjelenteket

Perényi János is örömét fejezte ki, hogy szép számmal eljöttek tagtársai. Gyermekkorában, mikor megkérdezték, hogy mi szeretne lenni, egyből rávágta, hogy parasztként képzeli el a jövőjét. Ebben az a körülmény is segítette, hogy mivel nincs testvére, így elég sokat volt a felnőttek társaságában, és szívesen etette, ill. gondozta az állatokat. Jóval később, amikor létrejött a Gazdasági Egyesület, a kezdetekben Oláh Sándor (1925–1999) és dr. Szabó Lajos (1933–2014) országgyűlési képviselő nyújtott számukra értékes segítséget.

Perényi János, a Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke előadás közben

Az ötletgazda, Juhász-Nagy Bálintné Erzsébet és férje

Juhász Nagy Bálintné biztatta a jelenlévőket emlékeik megosztására, mert csak együtt tudunk tenni az emlékeink megosztása érdekében. Azt is közölte, hogy Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum munkatársa szervezésében kiállítás nyílik A 120 éves Gazdabál címmel, ahová várják a kordokumentumokat és korabeli használati tárgyakat. A jelen lévő Bernátsky Ferenc maga is biztatta a résztvevőket, hogy a birtokukban lévő, korabeli használati tárgyakkal segítsék a kiállítás eredményes megvalósulását.

A találkozón a vendégek bemutatkoztak, majd elmondták, hogyan kötődnek a Gazdasági Egyesülethez. Utána felidézték azokat az eseményeket, amelyeket az elmúlt évtizedek során átéltek. Hajdú Rozália és Májer Károly kopáncsi kötődésű, gyermekkorukban a Csárpateleki út menti Májer tanyán laktak. A szintén tanyavilágban nevelkedett Bakos András egykori tsz-elnök szerint az ötvenes években szenzációnak számított, hogy valaki kerékpárral rendelkezett. Rúzs-Molnár Ferencné 1976-tól él Hódmezővásárhelyen. 2007-ig Kútvölgyön tanított, mint magyar-történelem szakos tanár. A külterületi élettel kapcsolatban Kenéz Sándor tanítótól kapott útravalót. A rendszerváltás idején egyik alapító tagja a Sóshalmi Olvasókörnek, és azt később évekig vezette is. Mucsi Imre professzor, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának nyugalmazott egyetemi tanára elmondta, hogy régi, az 1500-as években megtelepedett vásárhelyi családból származik. Nagyapját, Mucsi Mihályt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kitüntette 1906-ban. Édesapja, ifj. Mucsi Mihály már tsz-tag volt. Fiai közül csak Imrét taníttatta. Ágoston János Öthalomhoz kötődik nagybátyjai, a Fejes fivérek révén is. A 90-es évektől gazdálkodik. Égető István erdélyi, székely eredetű családból származik. Az 1930-as évekre felmenői már kisbirtokos családnak számítottak. A gazdasági világválság is számos nehézséget okozott számukra is.

A rendezvény résztvevői

A klub legidősebb jelenlévő tagja, Tóth Józsefné Csáki Mária könnyeivel küszködve mesélte, hogy az 1940-es évek végétől kezdve mindent elvettek tőlük: földet, tanyát, házat. Bátyja, Csáki Kálmán (1927–1992) volt a Gazdasági Egyesület alapító elnöke, akit a Rákosi-rendszerben, sőt 1956 után is meghurcoltak, bebörtönöztek. Az erkölcsi és jogi elégtételt már súlyos betegen érte meg. Csáki Mária egyébként családi iratainak egy részét a levéltár őrizetére bízta.

A többi résztvevő tsz-tagként, majd egyéni gazdálkodóként került kapcsolatba az egyesülettel. A fiatalabbak is belevágtak a gazdálkodásba, és a Gazdasági Egyesület ebben a tevékenységükben segített és segít nekik. Azonban előfordul, hogy titkolják gazdálkodó mivoltukat, mert a mai világban sokan nem értékelik, sőt lenézik a paraszti életmódot.

A rendezvény – amely a szervezők és a vendégek szerint is elérte kitűzött célját – a tagok visszaemlékezése után még folytatódott. Az emlékezők egymással folytattak kötetlen beszélgetést, végül a levéltár Jókai-kamarakiállítását is megtekintették. Terveink szerint minden hónap első szerdáján lesz levéltári összejövetel a múltidézés, valamint az esetleges iratátadás céljából. Legközelebb 2025. december 3-án lesz újabb találkozó.

Képek: Kmetykóné Baráth Ildikó

Szöveg: Presztóczki Zoltán