Családkutatás

"Jövőnk kulcsa a múlt"

 

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület, az Aba-Novák Agóra kulturális Központ,

a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára és a Neumann János Egyetem

tisztelettel meghívja a

„Jövőnk kulcsa a múlt”

II. országos családtörténeti konferencia és workshopjára

Időpont: 2017. október 12. (csütörtök), 9.00-17.00

Ki ne hallott volna a huszárokról? A 15–16. századi Magyarországon kialakult könnyűlovas fegyvernem katonája a törökellenes háborúk során tanúsított vitézségével lett Európa-szerte ismert. Sikereiken felbuzdulva, a Habsburg Birodalom után – a magyarok hathatós segítségével – több európai ország is felállította a maga huszárságát.

Tudta például, hogy a francia Napkirály, XIV. Lajos huszártisztjeinek 58%-a(!) magyar származású volt? Bejegyzésünkben egy rendhagyó franciaországi utazásra hívjuk olvasóinkat.

Kisvajkai és kőröshegyi Vajkay Ákos nyugalmazott levéltáros „nézegette, silabizálta a latin nyelvű adományozó leveleket … egy szempillantás és látta, hogy sarjadznak szét a különböző nemzetségek… élvezte a hivatását minden érzékével… itt élt, a múltban.

Van egy irattípus, amely messze a történeti kutatás megkezdése előtt, jogi és művészeti jelentőségénél fogva kiemelt érdeklődésre tartott számot. A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi a legtöbb eredeti címereslevelet: gyűjteményünkben összesen mintegy 2500 db, a másolatokkal együtt pedig ennél jóval többre becsülhető az armálisok száma.

Bejegyzésünkben azoknak szeretnénk támpontokat adni kutatásaikhoz, akik időben egészen a középkorig jutottak családjuk eredetének, leszármazásának, esetleg történetének rekonstruálásával. Megmutatjuk, mire érdemes különös figyelmet fordítani a kutatás során.

Tovább az egész bejegyzéshez

Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra.

Tovább az egész bejegyzéshez

1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia

Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – a kor szellemének megfelelően – elfogadták. (MNL OL K 150 – 1890 – I – 1. t. 1890/126. Belügyminisztérium – Általános iratok)

Oldalak

Feliratkozás RSS - Családkutatás csatornájára