A Bécsi kapu térre látogatók ez alkalomból 10 óra és 18 óra között szabadon bejárhatták a levéltári palotát, megcsodálhatták az épület értékeit, kincseit, és megtekinthették az „1945 – Kereszttűzben” című állandó kiállítást. A szervezett programokra csaknem félezren látogattak el, köztük nagyon sok külföldi turista. Valamennyien üdvözölték, hogy a levéltári palotába szabadon térhetnek be a nyílt napon, akadt, aki ezt a hírt kitörő örömmel fogadta. Többen is voltak a vendégek között, akik más látnivalóért érkeztek a budai Várba, de amikor értesültek a szabadon igénybe vehető programokról, akkor a levéltárban is tettek egy rövid sétát. Egy külföldi pár például a Budavári Zsidó Imaházat kereste, majd miközben útbaigazítást kaptak, megakadt a szemük a szekkókon és az üvegablakokon, és közölték: „Vissza fogunk térni ide, mert gyönyörű ez a palota!” Egy másik, ebéd után érkező vendég pedig az iránt érdeklődött, hogy meddig tart a nyílt nap. Amikor megtudta, hogy 18 óráig, mosolyogva mondta: „Akkor sietnünk kell, mert csak néhány óránk van, hogy bejárjuk ezt a csodálatos épületet”.
 

Rabul ejtő szépség

Egy idősebb nő elsőként a palotáról érdeklődött, majd feltette a kérdést a munkatársunknak: „Ez a legcsodálatosabb, legszebb épület Magyarországon?” Amikor jeleztük, hogy a palota valóban közel áll a szívünkhöz, akkor tovább kérdezősködött arról, hogy kézzel festették-e a falakat, és eredeti-e a díszítés? Le volt nyűgözve, amikor a kérdésekre igen válaszokat kapott.

A levéltárba betérő látogatók zöme a kiállítást is megtekintette, és ez igaz volt a külföldi turistákra is. Sokan elolvasták a tájékoztatókat, olyan vendég is akadt, aki ezeket lefotózta a telefonjával. Számos olyan látogató volt, aki a tárlat megtekintése közben halkan megbeszélte a látottakat párjával, barátjával.
 

Lelkes közönség

A nyílt napon a levéltár munkatársai vezetett épületsétákat is tartottak, ebben Garadnai Zoltán, Katona Csaba és Sölch Miklós vállaltak szerepet. A kollégák egybehangzóan állították, hogy a látogatók kifejezetten érdeklődőek voltak, és nagyon sok kérdést feltettek az épülettel, annak kincseivel és az intézménnyel kapcsolatban. Olyan kérdések foglalkoztatták őket, minthogy melyik az intézményben őrzött legrégebbi és a legnépszerűbb irat? Többen a családtörténet-kutatásról, annak menetéről, lehetőségeiről érdeklődtek. Azt pedig kifejezetten meglepődve fogadták, hogy ha másképp nem, akkor az anyakönyvek kapcsán előbb-utóbb mindenkiről kerülnek be információk a levéltárba. Többen azt ígérték, hogy más nyílt napon is visszatérnek majd a levéltárba.

Sokan választották hétvégi programként a levéltár nyílt napját