Érdekességek, ritkaságok

Theschedik Samuel:
A paraszt ember Magyar országban: Mitsoda és mi lehetne ; egy jó rendbe –fizetett falunak
Péts, 1786.



http://mnl.gov.hu/mnl/tml/galeria/theschedik_samuel_a_paraszt_ember_magyar_orszagban_mitsoda_es_mi_lehetne_egy_jo
 

(1742 – 1820) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró.


 Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban végezte. Debrecenben tovább képezte magát a magyar nyelvben és más tudományokban. 1763-ban a németországi erlangeni egyetemre iratkozott be, ahol két évet töltött, s teológiai, filozófiai és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Megismerkedett a német filantropisták pedagógiai törekvéseivel. Meglátogatta a jénai, lipcsei, hallei és berlini egyetemet Külföldi útjáról visszatérve, Szarvasra ment, hogy papi állását betöltse.
Lelkesen és nagy buzgalommal azon igyekezett, hogy megszerettesse az ifjúsággal a faültetést, a selyemtermesztést. A gyakorlati gazdasági intézet alapításával maradandó emléket hagyott maga után a pedagógia történetében - az ifjúság körében kifejtett tevékenységével elsőként mozdította elő a „gyakorlati munkára nevelés” ügyét. Munkásságáért a király - I. Ferenc - nemesi rangra emelte.

Kónyi János

 (18. század második fele – 1792 körül) strázsamester, író és műfordító.

Életviszonyairól keveset tudunk. Valószínűleg protestáns vallású és Baranya megyei származású volt, ősei Tolna vagy Baranya megyéből származhattak, mert mindkét megyében van Kónyi helység és mai nap is élnek ott Kónyi nevűek.
Első munkája címlapján (1774) magát már hadi szolgának írja, és ezentúl hűségesen kiteszi neve után a címét; 1872-ben strázsamester volt gróf Eszterházy Antal gyalogezredében. Szeretett olvasni s ami szépet olvasott, mással is közölte. Ez az ösztöne tette íróvá, de kora alkotói nem tekintettek rá íróként, pedig 18 év alatt 16 önálló munkát írt.
A 1785-ben a búcsút vehetett a katonai élettől és visszament hazájába valószínűleg Pécsre, ahol nyomda is volt, vagy a környékén telepedett le; itt adta ki 1786-ban 15. sz. munkáját; amelyen már nem is szerepel többet a katonai rangja. Hosszú szünet után jelent meg utolsó munkája 1792-ben.


 

 

Abbildungen zu Oken’s Naturgeschicht

( Ábrák Oken természetrajzához

Stuttgart, [1843.]




Lorenz Oken professzor (1779-1851)

német természetkutató, filozófus

 

Oken olyan természetbölcselő polihisztor volt, s rendszerében oly összefüggő képet akart adni a világegyetemről, mely a természet minden országát és annak elemeit is magában foglalja. Neki köszönhető a német természetvizsgálók egyesületének megalapítása. (Lipcse, 1822).

Allgemeine Naturgeschichte für alle Stände (13 rész, Stuttgart 1833-1845)

 

Könyvtárunkban is található egy-egy kötete, amelyből ízelítőként néhány oldalt bemutatunk.

Ez a könyv a hajdani Csapó kúriából került a levéltárba.

 

Abbildungen zu Oken’s allgemeiner Naturgeschichte für alle Stände.

( Ábrák Oken általános természetrajzához)

Stuttgart, 1843.



 

 

„Multa renascentur, quae iam cecidere, cadentque
Quae nunc sunt in honore vocabula; si volet usus.
Quem penes arbitrium est & ius & forma loquendi.”

“Feltámad sok már feledett szó, és feledésbe hull 
sok most kedvelt, ha talán így dönt a gyakorlat, 
mely legfőbb mérték, törvény, bíró a beszédben.” 
Horatius Ars poetica, 70-72.

Baróti Szabó Dávid (1739-1819)

magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár

 

Kétszer adta ki értelmező szótárát. Az első kiadás szintén Kassán látott napvilágot (1784). A második kiadás címe: Kisded Szó-tár, Második ki-adás, meg-bűvítve, Kassán, Ellinger János betüivel, 1792.
E szófejtő szótár hozzávetőlegesen 4500 kifejezés magyarázatát adja.


 

 

Kalendárium az 1748. évre nemzedéki táblákkal, címerekkel, és történeti leírásokkal.
Nürnberg, 1748.


A kötet a nyugati világ és néhány ázsiai, és afrikai ország címereit, jelenlegi uralkodóinak a leszármazási tábláit és rövid történeti leírását tartalmazza.

 

 

Kronen - Atlas, Atlas des Couronnes. Originalgetreue Abbildungen sämmtlicher Kronen der Erde in 151 Holzschnitten. Nach den besten Quellen unter gütiger Mitwirkung hoher Behörden und hervorragender Heraldiker und Künstler herausgegeben.

Wien, 1877.


Crown Atlas. Az egész föld koronáinak valóságos illusztrációi 151 fametszetben. Szerkesztette Martin Gerlach. A. Göhre rajzolta. - Bécs: Gerlach, 1877. - 34 p., 10 p. 32 x 24 cm.

A kötet vörösesbarna vászonkötésű aranybélyegzett címmel és fekete dombornyomott szegéllyel.

A kiadvány két nyelvű, német és francia egyszerre.

A könyvben elősorban az európai uralkodó dinasztiák koronáinak a részletes leírása, és képekben, fametszeteken való bemutatása olvasható.






Az európai tartományok egyházi és világi hatalmainak legújabb genealógiai és heraldikai kézikönyve leszármazási táblákkal és címerekkel. 

Nürnberg, 1761.

{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}






 


PHILIPPO MELANTH: Alapvető etikai szabályok
Wittenberg, 1566


Philipp Melancthon  neve alatt készült kötetben   több szerző műve is szerepel. Így igazából egy kötetben több filozófiai mű egybekötve. A legtöbb értekezés a műben természetesen Melancthoné.
Eredeti nevét görög fordításban használta (eredeti német jelentéseː "fekete föld"). Heidelbergben és Tübingenben tanult, ahol már 1514-ben előadásokat tartott Arisztotelész filozófiája és a klasszikusok köréből. 1518-ban a görög nyelv és irodalom tanára lett Wittenbergben. Itt csakhamar Lutherhez csatlakozott, tiszta gondolkodást és világos kifejezési módot adott Luther eszméihez, dialektikai ügyességéhez és exegétikai jártasságához. Szelíden mérsékelni igyekezett Luther heveskedő kitöréseit. 1521-ben adta ki Loci Communes Rerum Theologicarum című művét, amely az első nagy protestáns munka a dogmatikai teológia területén, és a szerző életében több mint 50 kiadásban jelent meg. Az Ágostai hitvallás készítésében (1530) rendkívül fontos szolgálatot tett a protestantizmus ügyének. 1541-ben Wormsba és csakhamar ezután Regensburgba ment, hogy az ottani értekezleteken védje a protestantizmus érdekeit, de míg engedékenysége kárba veszett a pápai követnél, a saját pártját is maga ellen ingerelte engedményeivel. Luther halála után még inkább elvesztette a lutheránusok bizalmát mind a római katolikusoknak a békesség kedvéért tett engedményeivel, mind az úrvacsorai tanban a kálvini irányhoz való közeledésével. Élete végéig folytonos teológiai vitákba bonyolódott, amelyek rendkívül bántották békés lelkületét. Kora tanárként nagyra becsülte, a „Praeceptor Germaniae” (Némethon Mestere) jelzőt adományozták neki. Európa minden részéből özönlöttek hozzá a hallgatók. Írt egy görög és egy latin grammatikát, kommentárokat adott ki több klasszikus íróról, a Septuagintáról, bibliai könyvekről; írt erkölcsi irányú műveket; szerkesztett hivatalos okmányokat, nyilatkozatokat, értekezéseket, válasziratokat; széles körű levelezést folytatott barátaival és kora vezetőivel.

 

 

 

ANTONIO BONFINI: A magyar történelem tizedei 1744

A kötet érdekessége, hogy a címlapja már két színű fekete-piros.

A műnek a végén   Bonfini felsorolja azoknak a szerzőknek a nevét, akiknek a műveit felhasználta a történetíráshoz   .

További érdekessége a kötetnek, hogy tartalmaz egy kronológiai táblázatot, amelyben 4 féle időszámításhoz viszonyítva, az ahhoz tartozó időponthoz írja le az eseményeket, amelyek a következők:            

1. világ teremtéséhez,

2. Krisztus születéséhez,

3. a magyaroknak a keresztény hitre térésének hányadik évében,

4. az adott király uralkodásának hányadik évében.

A Magyarországon működő olasz történetírók között a legjelentősebb Antonio Bonfini (1427–1503) volt. Bonifini életműve, a Hungaricarum rerum decades IV et dimidia (A magyar történelem négy és fél könyve) az első, s egyben nagyarányú humanista feldolgozása a magyar történelemnek, annalisztikusan, a kezdetektől az 1496. évvel bezárólag. Bonfini műve, középpontjában az eszményített nemzeti reneszánsz fejedelemmel, Hunyadi Mátyással, századokra meghatározta történetírásunk útját és a magyar múlt történeti felfogását.

 

 

{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}

ARADI GÁBOR – SZABÓ PÉTER: A tolnai hadosztály a Don-   kanyarban
(Zrínyi Kiadó, 2017.)

Az egykori oroszországi hadszíntéren 1942-1943-ban hősi halált halt, nyomtalanul eltűnt, vagy hadifogságban meghalt tolnai honvédek emléke előtt tisztelegnek a szerzők, jelen kiadványuk óriási munkát igénylő megírásával. A kötet alapjában véve egy forráskiadvány. A tárgyalt események kronologikus sorrendjét követve, minden egyes fejezetét egy hadtörténeti feldolgozás, valamint a Hadtörténeti Levéltárban, a családi archívumokban megőrzött hadiokmányok, személyes frontnaplók, visszaemlékezések, feljegyzések és sajtóhíradások alkotják. A kötethez tartozik egy CD lemez, amelyen azoknak a honvédeknek és munkaszolgálatosoknak az adatait tartalmazza, akik az egykori vagy a jelenlegi Tolna megye településein, a sárbogárdi és pécsi járásokban születtek, és akik a 2. hadsereg kötelékeiben, a keleti hadszíntéren hősi halált haltak, hadifogságba estek, illetve nyomtalanul eltűntek 1942-1943 folyamán.

 

V. KÁPONÁS MÁRIA (szerk.): SZEKSZÁRD ahol élünk várostörténet mindenkinek
(Szekszárd, 2018.)


Szekszárd története iránt érdeklődők számára egy igazi unikum, „szekszárdikum” a majd 400 oldalas gazdagon illusztrált, ismeretterjesztő várostörténeti olvasókönyv. A kötet támaszkodik a már megjelent feldolgozásokra, azonban a legújabb kutatási eredményekkel kiegészíti, módosítja, esetleg cáfolja az eddigi ismereteinket, mindezt úgy, hogy nagyon sok dokumentumot, ábrázolást, térképet, archív fényképet, újságcikket válogattak mellé illusztrációnak.

 

 

ÍZELÍTŐ

KÖNYVTÁRUNK ÚJ SZERZEMÉNYEIBŐL

2017.

 

Tálasi Zoltán: Háborús évek 1941-1945. Légi eseményekés harcok Tolna megyében. (Szekszárd, 2016.)

Marcsa Dávid: Pillantás a múltba Gyönki képeslapok 1898-1950

(Gyönk, 2015.)

Dr. Ótos Miklós: Wosinsky Mór a tudós pap (Szekszárd, 2017.)

Bank Barbara – Bognár Zalán – Tóth Gábor: Magyarok szovjet fogságban (Budapest, 2016.)

Pozsgai Zsolt – Sarlós Endre: Mecseki láthatatlanok. (Pécs, 2016.)

Banizs Károly: Szülőföldem Kurd. (Kurd, 2015.)

Dr. Nagy Janka Teodóra: Közös hitben a családért, a szőlőért, a földért (Szekszárd, 2016.)

Ház és ember a Völgységben (Bonyhád, 2017.)

Ékes László: Értényi emlékkönyv (Szekszárd, 2016.)

Ékes László: Értényi népek, képek (Szekszárd, 2016.)

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 2015. (Szekszárd, 2016.)

 

FOLYÓIRATOK, NAPILAPOK AKTUÁLIS SZÁMAI

Tolnai Népújság, Szekszárdi Vasárnap, Cikádor, , Honismeret, Új Dunatáj, Levéltári Közlemények, Levéltári Szemle, Valóság, Történelmi Szemle, Századok, Századvég, Rubicon, Magyar Szemle…

 

KÖNYVAJÁNLÓ


 

Tálosi Zoltán: Háborús évek 1941-1945

légiesemények és harcok Tolna megyében

Tálosi Zoltán Tolna megye II. világháborús harci eseményeiről szóló könyve 2002-ben jelent meg első alkalommal. Ez idő alatt a szerző - aki a 2008-ban megnyílt Baka Múzeum egyik alapítója – kutatásainak eredményeképpen ezen kötet terjedelme az előzőnek közel kétszeresére nőtt.

Több, újonnan felderített légi esemény története került be a könyvbe. Az egykori szovjet archívumok hozzáférhetőségének köszönhetően egyre több részlet vált ismertté a harcokról, veszteségekről vagy éppen a tábori repülőterek történéseiről. A kiegészítő mellékletben a háború Tolna megyei civil és katonai áldozatainak az adatait tartalmazza.

 Ez a kötet emlékezés és emlékeztetés is egyben a megyénkben eltelt szomorú háborús évekre.

 

Múltidéző Kisszékelyi életképek

Kisszékely történetéről mindeddig néhány helytörténeti füzet jelent meg, most azonban lehetőség nyílt arra, hogy elkészüljön Kisszékely múltidéző képeskönyve.

A könyv írója született kisszékelyi, akiből sugárzik a településért érzett szeretet.  Csepregi Ferenc örömmel felvállalta azt a helytörténeti kutatómunkát, amelynek során összegyűjtötte a családi, helybéli események képeit. Családi fotók kerültek elő a fiókokból, becsben tartott képeket akasztottak le a falakról.

Aki, ezt a könyvet a kezébe veszi, annak számára egy nagy találkozás veszi kezdetét, betekintve a múlt mélységeibe, történéseibe, a falu életébe.

A kötet minden kisszékelyi és minden érdeklődő olvasó számára kiemelten ajánlható fotókban, érdekességekben, gazdag, igényesen megszerkesztette és elkészített mivoltában.

 

Szeri Árpád: Tolna Megye Történelmi Atlasza

A tizenöt év kutatómunka révén megvalósult kötet szerzője Szeri Árpád újságíró, aki nemcsak mindennapi munkájában, de számos országos nézettségű televíziós műveltségi vetélkedőben is bizonyította kiemelkedő jártasságát a történelem, irodalom és földrajz témakörökben.

Ez az albumszerű kötet 158 színes -  művészi grafikákkal illusztrált - térképoldalon, valamint 27 szöveges oldalon mutatja be a megye történelmét magyar, német és angol nyelven. A háromnyelvűségnek és a látványos térképes-grafikus kivitelezésnek köszönhetően a megye történelme szórakoztató módon tárul fel az említett világnyelveken beszélő olvasók előtt is.