Szeptember

Levéltári könyvtárunk egyik legérdekesebb és legszebb kötete Magyarország első könyvtárának az ismertetése.

Bibliotheca Corvina

Fraknói Vilmos, Fógel József, Gulyás Pál, Hoffmann Edith: Mátyás Király Budai Könyvtára

Budapest, Szent istván Akadémia, 1927.

A Korvina története évszázadokon keresztül foglalkoztatta a történettudósokat. Mátyás király humanistái egész Európában elterjesztették a könyvtár hírét s a mendemondákon kapkodó históriai adatgyűjtők csakhamar túlzó állításokat kockáztattak a Korvina könyvanyagának számbeli gazdagságáról, a kéziratok szövegeinek értékéről és a beszerzés költségeinek nagyságáról. Némelyik író ötvenezer kötetre becsülte a könyvtár köteteinek számát, holott ebben az időben, Mátyás király uralkodásának végén, még a burgundi hercegek európai hírű könyvtárában sem volt több nyolcszáz kódexnél.

 A Korvinával kapcsolatos kérdések megoldásában a magyar kutatók közül különösen Rómer Flóris ért el nagy eredményeket. Rómer Flóris megállapította a Korvin-kódexek felismerésének szabályait s a Magyar Tudományos Akadémia 1876. évi nagygyűlésén már 84 darab Korvin-kódexről számolt be. – Az utána következő tudományos írók nagyobbára a Magyar Nemzeti Múzeum folyóiratában, a Magyar Könyvszemlében, tették közzé kutatásaik eredményét. – Rómer Flórison kívül jeles érdeműek: Ábel Jenő, Csontosi János, Fraknói Vilmos, Ipolyi Arnold, Pulszky Ferenc, Ráth György, Hevesy András. – Minden idevonatkozó kérdésre beható tájékozást nyujt Fraknói Vilmos, Fógel József, Gulyás Pál és Hoffmann Edit könyve: Bibliotheca Corvina, Mátyás király budai könyvtára. Budapest, 1927.

(Forrás: Arcanum)