Iratanyag leírása

Levéltári anyag terjedelme 2019. december 31-én 13153  ifm. Tolna vármegye feudális kori anyaga teljesebb, a polgári kori szerényebb, a községi anyagok jelentős része töredékes. A teljes feudális- és polgári kori anyag 4900, az 1950 után keletkezett iratanyag 8230 ifm. A főépületben található  a teljes feudális- és polgári kori anyag. A többi irat a külső raktárakban került elhelyezésre.

A levéltárban őrzött 200 Mohács előtti oklevélből a legrégebbi keletkezésű diploma 1291. A török korból gyakorlatilag nincs iratanyaga a megyének. Tömegesebb számban akták csak a török kiűzését követő időszakból kerültek a levéltár őrizetébe.
A vármegyei közgyűlési általános iratok viszonylag teljesek. A közgyűlési jegyzőkönyvek 1696-1703-ig folyamatosak, az ezt követő évtizedben hiányosak, majd 1714-1849, valamint az 1867-1945 között szinte hiánytalanok. A köztük lévő: abszolutizmus, neoabszolutizmus, önkormányzati, provizórium kori időszak iratai ugyancsak teljességükben megtalálhatók.
A polgári kor iránt érdeklődők gazdag törvényszéki-, polgári peres, büntető- és úrbéri peranyagot vehetnek kézbe a levéltárban.
Miközben a kiegyezést követő Tolna vármegyei főispáni anyag erősen hiányos, néha töredékes, az alispáni iratok komplettek, döntő mértékben segédletekkel ellátottak, jól kutathatók.
A szekszárdi (központi), tamási és a völgységi (bonyhádi) főbírói iratok majdnem teljességben, a többi járás hasonló irat együttese töredékesen áll a kutatók rendelkezésére.
Az adóhivatali, államépítészeti, tanfelügyelőségi, erdőfelügyelőségi, egyleti-egyesületi, iskolai anyagok mellett bőségesnek mondható az 1945-1950 közötti időszak szakigazgatási iratanyaga.
Kiemelkedő értéket képez Tolna vármegye történelmi családjainak (Apponyi, Bezerédj, Csapó, Perczel, Sztankovánszky stb.)  96, a jeles személyeknek 70 ifm-t meghaladó iratai. A levéltári gyűjteményben is unikumnak számítanak Liszt Ferenc báró Augusz Antalhoz írott levelei, Garay János költő levelezése, számos ismert történelmi személyiség, alkotó néhány levele.
Az utóbbi évtizedekben, jelentős mennyiségben nőtt az 1950 utáni jogszolgáltatási, azaz a bírósági, az ügyészségi, a közjegyzői irat és az ügyvédi anyag.
A szövetkezeti és állami gazdasági szervek iratanyaga, elsősorban a felszámolások következtében tömegesen, de rendezetten, kutatható állapotban került a levéltárba.
A közigazgatási (tanácsi) iratok1990-ig és a körzeti földhivatalok iratai egyaránt 1994-es évhatárig (Dombóvár csak 1986-ig) hiánytalanul, segédletekkel ellátva, eredményesen kutatható állapotban gyarapították a levéltár egész gyűjteményét.

2015-ben megkezdődött az 1991-től keletkezett önkormányzati korszak iratainak levéltári átvétele. A levéltárban elhelyezett települési iratok évhatárokkal a segédletek között elhelyezett fondjegyzékben megtalálhatók.