KÖNYVAJÁNLÓ

Steinbach Zsolt: Tolna: bárka az idő hullámain

Tolna, 2019.

A kötet Tolna város rövid történetét és mai életét meséli el. A könyv rendkívül érdekes, olvasmányos, de emellett alaposan feldolgozott történelmi adatokat tartalmaz.  A mondanivalót a gyönyörű fotók és képek sokasága színesíti.

Igazi „unikum”, akarom mondani „tolnaikum” ez az igényesen, gazdagon illusztrált kiadvány.

Kellemes időtöltést ígér minden korosztály számára.

Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon

Pécs – Kaposvár – Szekszárd, 2019.

 A kötet három levéltár, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya, Tolna és Somogy megyei levéltárának közös munkája révén valósult meg a reformáció 500. évfordulójának emlékére.

A kötetben 29 tanulmány olvasható, amelyek időben felölelik a protestantizmus 500 évét, és többségük a Dél-Dunántúl fenti 3 megyéjére vonatkozik.

A szerzők az egyházak életét az akkori társadalomba ágyazottan vizsgálják, és azok társadalmi, történeti közvetlen és közvetett hatását.

A tanulmányok olyan érdekes témákat dolgoznak fel, mint például az egyházzene, oktatás, protestáns teológia és olvasmányok, lelkészek élete és munkássága, kántortanítók tevekénysége.

A régió és  a téma iránt érdeklődők szíves figyelmébe ajánlom a kötetet olvasásra!

ÍZELÍTŐ

A LEVÉLTÁRI KÖNYVTÁR

ÁLLOMÁNYÁNAK

KIADVÁNYAIBÓL

2019.

 Házy Jenő első világháborús naplói /sajtó alá rend és szerk. Kincses Katalin Mária. – Sopron, 2019.

Tanulmányok Ódor Imre emlékére / [szerk. Gyánti István, Kult László] – Pécs, 2018.

A Tolnai Római Katolikus Templom / összeáll. Link Judit. – Tolna, 2018.

A dolgozó népet szolgálták? : fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban / [szerk. Ötvös István, Trieber Péter] – Budapest, 2018.

Egy megbízható elvtárs : Száll József útja az MKP-tól a P2-ig / Andreides Gábor. – Budapest, 2019.

Diplomácia, hírszerzés, állambiztonság / [szerk. Andreides Gábor, M. Madarász Anita és Soós Viktor Attila] – Budapest, 2018.

Reformáció a Dél-Dunántúlon / szerk. Borsy Judit. – Budapest, 2019.

Tolna : Bárka az idő hullámain / Steinbach Zsolt. – Tolna, 2019.

FOLYÓIRATOK, NAPILAPOK AKTUÁLIS SZÁMAI.

Tolnai Népújság, Szekszárdi Vasárnap,

Valóság, Turul, Honismeret, Levéltári Szemle, Levéltári Közlemények,  Századok, Történelmi Szemle, Korall, Hadtörténelmi Közlemények, Századvég, Aetas, Klió, Magyar Szemle

A LEVÉLTÁRI KÖNYVTÁR

ÁLLOMÁNYÁNAK

KIADVÁNYAIBÓL

2020.

Balogh László – Kurdi Tibor – Sógorka Péter: Üdvözlettel Tamásiból

Tamási, 2020.

Magyar hősök – elfeledett életutak a 20. századból       

Budapest, 2020.

Nagy István: A bukovinai székelyek nyomában

Bonyhád, 2020.

2020.

Betekintő az ÁBTL negyedéves tudományos folyóirata         

Budapest, 2020.

Dombi Gábor: Osztályellenségek     

Budapest, 2020.

Novák Attila: Ideológia és önazonosság az 1953-as cionista per      

Budapest, 2020.

Gúth Zoltán: Szibériai napló 1948-1954

Budapest, 2020.

Dominkovits Péter – Dr. Szakács Anita: Sopron élén : Sopron város

polgármesterei Hummel  Kristoftól Lakner Kristófig (1552-1631)   

Sopron, 2020.

Erdély ezer év öröksége

Budapest, 2020.

Ozora         

Ozora, 2018.

FOLYÓIRATOK, NAPILAPOK AKTUÁLIS SZÁMAI  

Tolnai Népújság, Szekszárdi Vasárnap,

Valóság, Turul, Honismeret, Levéltári Szemle, Levéltári Közlemények,  Századok, Történelmi Szemle, Korall, Hadtörténelmi Közlemények, Századvég, Aetas, Klió, Magyar Szemle

A Kincses Kalendárium megjelent köteteiből könyvtárunkban is jó néhány évi kiadása megtalálható.

Az 1929. évi Kincses Kalendáriumból szemezgethetünk néhány oldalt.

„A Kincses Kalendárium először 1896-ban jelent meg. Az évek során többnyire folyamatos volt a megjelenése, bár a második világháború alatt néhány évig nem került kiadásra.

A kiadvány 1946-ig a Rákosi Jenő Hírlap és Újságvállalat Rt. keretében működött, ezt követően a Szabad Föld hetilap társkiadványaként jelent meg, 1991 óta pedig a Cental Kft. adja ki a tradicionális és népszerű évkönyvet

A kiadók mindig törekedtek arra, hogy - persze alkalmazkodva a körülmények változásához - lehetőleg megőrizzék a Kincses formátumát, belső szerkezetét és tartalmi jellemzőit. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kiadvány a vidéki családok kedvenc évkönyve volt és maradt is mindmáig. Régebben a "gyakorlati élet útmutatója" alcímet viselte, és ma is igyekszik - a szórakoztatás és az ismeretterjesztés mellett - hasznos információkat nyújtani az emberek mindennapi életéhez.

A kalendárium egy, az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, sok esetben olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az idő múlásának jelzése volt. A kalendáriumok történetének kezdete a 15–16. század fordulójára tehető, ekkor jelentek meg ugyanis az első, teljes évre szóló naptárak. Ezek később számos információval kibővültek: elsősorban a mindennapi élethez kapcsolódó hasznos tanácsokkal, de – a kor szellemiségének megfelelően – a szentek felsorolásával, egyházi ünnepekkel, és asztrológiai jellegű jóslásokkal is.

A kalendáriumokat év közepén adták ki annak érdekében, hogy év végére az ország egész részére megérkezhessen és a kalendárium-vásárokon lehetett hozzájutni.

A 18. században kezdett nőni a szórakoztató irodalmi jellegű tartalom aránya, a naptárfunkción túli – műveltető és szórakoztató szerepe nem egyszerűen különvált, hanem arányaiban, minőségében módosult.

A 19. századra alakult ki az új típusú kalendárum, mely már egyértelműen a polgáriasultabb rétegnek szólt. Ezekben a kiadványokban már nem kapott helyet a politikai híranyag, mint korábban. 1850 körül az országban évről évre mintegy félmillió példány kelt el a kalendáriumokból. Ekkorra már számos naptártípus létezett, az egyszerű naptártól kezdve a tréfás, vidám naptáron át a hölgyeknek szóló kiadványokig. A kalendárium ebben az időben már egy hagyományos kommunikációs eszközként viselkedett, mely a polgárosodás időszakának megnövekedett információigényét volt hivatott kielégíteni.”

(Forrás: Wikipédia)