The growth rings: exhibition and scientific program (Városi körgyűrűk: kiállítás és tudományos program)

Pályázati azonosító/Adatlap sz.: Visegrád 22510339

Támogató / partner: International Visegrad Fund

Megvalósítás kezdete: 2025.06.01

Megvalósítás vége: 2026.05.31

Projekt összköltsége (Br; Ft): 33 500 € 

Önerő: -   € 

Elnyert támogatás (Br; Ft): 33 500 €

Rövid leírás: A Magyar Nemzeti Levéltár célja, hogy kiállítások, konferenciák, valamint tudományos és ismeretterjesztő kiadványok révén bemutassa a V4-országok közös örökségét, különös tekintettel a 19–20. században kialakult körgyűrűs városszerkezetekre. Ez a kezdeményezés hozzájárul a V4-országok közös kulturális örökségének feltérképezéséhez, valamint a térségre jellemző várostervezési irányok fejlődéséhez. 
A projekt célja, hogy párbeszédet teremtsen ezek között a városok között, és bemutassa, miként alakult át a körutak eredetileg reprezentációs és rekreációs célú funkciója közlekedési és városszerkezeti eszközzé. Például Brno már 1861-ben átvette a bécsi mintát, templomokkal és kulturális épületekkel övezett parkos környezetet alakított ki. Krakkó (1867–70) egy angolpark-szerű gyűrűt létesített, míg Kassa a forráshiány miatt nem tudta megvalósítani grandiózus terveit. Az 1873-as gazdasági válság új korszakot nyitott a várostervezésben: előtérbe került a közlekedés, a villamosok és az elővárosi vasútvonalak fejlesztése. Szeged újjáépítése az 1879-es árvíz után már ezt az új szemléletet tükrözte. 
A projekt célja, hogy megszüntesse a jelenlegi töredezett képet erről a közös várostörténeti fejlődésről, és összehasonlító történeti narratíván keresztül mutassa be a folyamatokat. Kiállítások, várostervezési dokumentumok, történeti fényképek és tudományos értelmezések segítségével kívánjuk feltérképezni és bemutatni e városképek átalakulását. Ezáltal szeretnénk hozzájárulni a közép-európai közös városi örökség mélyebb megértéséhez, és ösztönözni a jövőben e régióra szabott várostervezési stratégiákat. 
Kassán a hajdani körút alig látható már a térképeken; Brnóban forgalmas utak darabolták fel a város peremén; Szegeden pedig villamosvégállomásként és átszállóhelyként funkcionál. Ennek a hanyagolásnak egyszerre vannak városépítészeti és történelmi okai. 1918 után ezek az útvonalak a Monarchia örökségét szimbolizálták, amit sokszor negatívan ítéltek meg. A várostervezők tudatosan megszakították e körutak folytonosságát: új épületeket emeltek, és átszervezték a közlekedési hálózatokat, hogy felülírják a bécsi és budapesti mintát.