MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Napjainkra az egykori Jászkunság településein a serházak és serfőző mesterek emlékét többnyire csupán helynevek és a helyi emlékezet őrzi. Az előadás a 18–19. századi serházak világát mutatja be, különös tekintettel azok létrejöttére, működésére és gazdasági-társadalmi szerepére. Kiemelt figyelmet kapnak azok a tényezők, amelyek a serházak alapítását és fejlődését elősegítették, valamint az azokat működtető mesterek személye és tevékenysége.

Az első rendszeres utcai világítást 1558-ban Párizsban vezették be, ahol olajlámpákkal hatoltak át az éjszaka sötétjén. Hazánkban csak jóval később, 1777. november 9-én jelent meg Budán az első utcai lámpa, ami egy primitív olajmécses volt. Újabb 13 évbe telt, hogy 1790. január elsején Pesten is elinduljon az olajlámpás közvilágítás. Szolnokon a 19. század utolsó harmadában vezették be a közvilágítást.

Magáról a vitáról nem sokat tudunk, a levéltári iratok között viszont fennmaradt egy beszámoló, amely Az alkohol és a bódulatkeltő anyagok használata elleni küzdelem helyzete és feladatai megyénkben címet viseli, s amely minden bizonnyal Paróczainé referátumának szövegét tartalmazza. Az irat bemutatja, milyen mértéket öltött az alkoholizmus és a kábítószer-fogyasztás Szolnok megyében és milyen eszközökkel próbáltak a kedvezőtlen folyamatoknak gátat vetni az ezzel foglalkozó szervezetek.

A résztvevők számos bensőséges információt hallhattak a költő szüleinek előéletéről, családjukhoz és egymáshoz fűződő kapcsolatáról, a költő édesanyjának küzdelméről, miután férje elhagyta őket. Ezzel párhuzamosan megismerhették az intézményes állami gyermekvédelem működését, a menhelyi gyerekek életének nehézségeit, a vidéki életkörülményeket és a közoktatás helyzetét.

Tények és tévhitek József Attila öcsödi éveivel kapcsolatban

A 2021 óta új családkutatókkal bővülő csapat az intézmény raktárában az iratpusztulás történelmi és környezeti okairól hallhatott érdekességeket, melyek szemléltetése eredeti iratok bemutatásával történt. A tanácsteremben pedig a 18-19. századi jászberényi végrendeletekkel, mint forrástípussal ismerkedhettek meg a látogatók, melyek a családkutatókon túl számos más terület kutatói (néprajz, agrártörténet, jogtörténet, egyháztörténet, szociológia) számára szolgáltatnak feldolgozásra, elemzésre érdemes adatokat.