Magyar Nemzeti Levéltár

Az Országos Jelenkor-történeti Konferencia a 20. századdal foglalkozó történeti, szociológiai, néprajzi, irodalom- és művészettörténeti, valamint politológiai kutatások (világháborúk, Horthy-, Rákosi, Kádár-korszak és rendszerváltás) legjobb hazai kutatóit, oktatóit és műhelyeit vonja be a közös gondolkodásba. Mindig különös hangsúlyt fektet a fiatal kutatók bekapcsolására.

A pribérdi Jankovich család története című könyv az Archaeolingua kiadó gondozásában jelent meg, a kötet szerzője Jankovich-Bésán Dénes régész. Az esemény házigazgazdája Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) tudományos igazgatója lesz, a kötetet Sokcsevits Dénes történész, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára csatlakozott a POV (Point of View) Budapest programsorozat Nyitott épületek kezdeményezéséhez, és ennek részeként az intézmény szeptember 13-án, szombaton 10 óra és 18 óra között nyílt napot tart a Bécsi kapu téri levéltári palotában. Az érdeklődők ennek során bejárhatják az impozáns épületet, és megcsodálhatják annak kincseit, többek között Dudits Andor szekkóit és Róth Miksa üvegablakait.

A hasznos és kedves négylábúak előkelő helyet vívtak ki maguk számára mind az állatok, mind az emberek világában. Ismerünk olyan híres kutyákat, mint Rin Tin Tin, Lajka, Kántor, Mancs. Tudunk neves történelmi személyiségek kedvenc kutyáiról, Odüsszeusz hűséges kutyájáról, Argoszról, Bonaparte Napóleon tacskójáról, Napóleonról, Viktória királynő spánieljéről, Dash-ről, II. Vilmos császár Erdmann nevű dakszlijáról, Churchill Rufus és II. Rufus névre hallgató uszkárjairól, Hitler németjuhászáról, Blondiról.

Az első vezetetett épületbejárással augusztus 20-án délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Szent István napi programjai Budapesten, a Bécsi kapu téri palotában. Az első épületsétát további tíz követte, a programokat, egészen a 18 órai zárásig, az intézmény munkatársai – Garadnai Zoltán, Izsák Gergely, László Eszter, Sölch Miklós és Végső István – tartották.

Augusztus 20. alkalmából adományozható állami kitüntetéseket és művészeti elismeréseket adott át Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Varga-Bajusz Veronikával és Závogyán Magdolnával, a tárca államtitkáraival augusztus 19-én Budapesten, a Pesti Vigadóban. A díjazottak között van Ruzsa Éva, a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltárának igazgatója, aki kiemelkedő tevékenysége elismeréseként vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést.

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

A helyszínen feldolgozott legkorábbi irat 1901-re datálható, a legkésőbbi pedig a rendszerváltás évéből, 1989-ből származik. A két levéltár munkatársai 2025. június hónap végén jelentős mennyiségű iratot tekintettek át, rendszereztek és vettek illetékességből nyilvántartásba, vállalva ezzel a múlt egy kis töredékének a megmentését.