Levéltári Délutánok 4. – Szubkultúrák az 1980-as években

magyar

Ezen a délutánon a Kádár-korszak végére összpontosítunk. A kultúra 1989 előtt sem csupán a szocialista realizmust vagy a lapos propagandát jelentette Magyarország számára. A szocialista diktatúrák hivatalos kultúráján túl változatos, alternatív kulturális szféra virágzott ki, amely a legkülönfélébb mozgalmakból és műfajokból állt. A fiatalok számára az egyik legérdekesebb a zene világa volt: a késői Kádár-kor „földalatti” (underground) muzsikája, amelyben vagy nyíltan vagy jól elrejtve, de a rendszer ellen énekeltek.

„Nem hódító, hanem rabló hadjárat”

magyar

A kommunista diktatúra időszakában is kibeszéletlen maradt a téma, a rendszerváltást követően pedig az akkori eseményeknek már csak nagyon kevés szemtanúja élt. Ennek ellenére az 1916. őszi, a korabeli magyar szóhasználat szerint „példátlan orvtámadás” mind a mai napig befolyásolja a románokról kialakított, az „árulással” és a „hitszegéssel” összefüggő negatív sztereotípiáinkat.

 

A Justice for Hungary utolsó útja

magyar

Lord Rothermere angol sajtómágnás 1927-ben indította nevezetes sajtókampányát, amely a trianoni békeszerződés és a közép-európai helyzet tarthatatlanságára próbálta felhívni a figyelmet. Az akciót a magyar kormánytényezők is kínosnak érezték, de reménykedtek abban, hogy az beemeli a revízió szükségességét a nemzetközi köztudatba.

Kodály Zoltán fegyelmi ügye

magyar

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Vasúti tisztviselőként dolgozó édesapja munkája miatt 1885-ben Galántára költöztek. Itt járt elemi iskolába és itt ismerkedett meg a falusi élettel, a népi kultúrával, a népdalokkal, amelyek hatással voltak későbbi munkásságára is. A gimnáziumot édesapja újabb áthelyezése miatt már Nagyszombatban végezte, és a zeneszerető családban felcseperedő fiúban egyre inkább megerősödött a zene iránti elköteleződés. Ezekre az évekre tehetőek első zeneszerzői, komponálási kísérletei.

Oldalak

Feliratkozás Magyar Nemzeti Levéltár RSS csatornájára