Az idei esemény elsősorban a kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándorra fókuszált. A bejáratnál a látogatók egy sétálólapot vehettek át kollégáinktól, amelynek segítségével a Petőfi életének különböző aspektusait (politikus, katona, költő, férj, apa, legenda) bemutató hat állomást végigjárva, feladatokat oldhattak meg.
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Somogyi Szilvia [ELKH-Moravcsik Gyula Intézet]
Az Omega tagjai 1972-ben
A nagy számban megjelent érdeklődőket először Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója üdvözölte házigazdaként, majd bemutatta a Line Design kiadó által gondozott kötet két szerkesztőjét, továbbá a kiadvány méltatására felkért Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusát, a magyar–francia kapcsolatok kutatásának magyar doyenjét.
A közel kétszáz versből álló lírai életművet hátra hagyó Kölcsey Ferenc huszonhat évesen, 1816. szeptember 30-án barátja, Gulácsy Gábor emlékkönyvébe feljegyzett egy költeményt (ugyanezen címen: Gulácsy Gábor emlékkönyvébe). A vers csak a 20. század elején vált közismertté.
Karácsony örömére az Erdélyi Antifonáléról tudhatókat osztjuk meg. Ez a liturgikus emlékünk ismét jó példa arra, mennyire töredékes és szétszóródott a magyar középkori műveltség írott anyaga. Egyes töredékeit, így a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött kötet boítólapját a magyar gregoriánum zenetörténész- és a fragmentumok kodikológus kutatói próbálják rekonstruálni.
A beszélgetés felvezetéseként Pintér Tamás és Hegedűs István osztályvezetők mutatták be magukat a felvételeket. Pintér Tamás kifejtette, hogy a levéltárhoz a tavalyi évben került iratanyag több audiovizuális emléket is tartalmazott: ezek főként a szakszervezetekhez köthető filmfelvételek voltak, azonban ötről kiderült, hogy ezek az Aranycsapatról szóló filmhíradók.
