Dózsa György. Kultusz és történelem
 

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), annak több szervezeti egysége – Elektronikus Nyilvántartások Főosztálya, Köziratvédelmi hatósági és Iratkezelés-felügyeleti Osztály, 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Osztálya, Humánpolitikai Osztály, Módszertani, képzési és levéltár-pedagógiai Osztály – részt vett május 15-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Karriernapján.

Áldozó István osztályvezető A közigazgatás működése a Felvidéken 1938-1944 között című előadásával vett részt a Budapesten, az Országos Levéltárban megrendezett eseményen.

A részletes beszámoló itt olvasható:

Miután 1949-re Magyarországon is lezajlott az Magyar Kommunista Párt – 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja – egypárti diktatúrájának kiépítése, a belpolitikai fordulat mellett az ország külpolitikája is a szovjet birodalmi külpolitika irányvonalát követte. Az éleződő hidegháborús helyzetben a Szovjetunió és a „béketábor” számára elsődleges fontosságú volt, hogy felvegyék a diplomáciai kapcsolatot az éppen 1949-ben a Kínai Kommunista Párt győzelmével véget érő háború után szárnyait bontogató állammal. A nem egészen másfél hónapja, 1949.

Együttműködési megállapodást írt alá pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Batthyány Alapítvány, a dokumentumot Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója és Batthyány-Schmidt Margit, a szervezet vezetője látta el kézjegyével. Ennek értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egymást kölcsönösen támogatva széleskörűen mutatják be a hazai történettudományt, valamint a történeti forrásokat.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Hungarika munkacsoportja és az intézmény Tudományos Igazgatósága harmadik alkalommal rendezte meg május 8-án, szerdán a III. Hungarika workshopot. A Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- ás konferenciatermében megtartott eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kiemelte: nem az első alkalom, hogy hungarika ügyén összegyűlt a szakma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Ennek az is az oka, hogy az Országos Levéltárat jogszabály kötelezi a hungarikák gyűjtésére.

A Kállay család jelentősége a magyar történelemben címmel II. András 1224-ben kiadott aranypecsétes oklevelének 800 éves évfordulója alkalmából május 7-én, kedden tudományos konferenciát tartott a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL). A Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermébe megszervezett eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kifejtette: az Országos Levéltár (OL) épületében éves szinten tucatnyi hasonló rendezvényt tartanak, de ilyen szép számú érdeklődő régen kísért egy programot.

Május 15-én 10 és 15 óra között Karriernapot tart a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Budapesten, az intézmény Danubianum épületében a Hallgatói Szolgáltató Központ szervezésében. Az eseményen részt vesz a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) is, az intézményt olyan kollégák is képviselik, akik korábban az egyetemen végeztek. A levéltári munkatársak különböző osztályokról érkeznek a rendezvényre, így az érdeklődő egyetemisták több levéltári munkakörrel megismerkedhetnek majd.

A besenyők azon jövevény népek közé tartoztak, amelyek igen korán telepedtek be keletről a Kárpát-medencébe. 895 táján a szintén török nyelvet beszélő oguzok támadásának hatására a besenyők egyre nyugatabbra húzódtak, és a Volgán átkelve kiszorították a magyar törzsszövetséget a Fekete-tengertől északra eső szállásterületeikről. A magyarok így előlük menekülve kénytelenek voltak a Kárpát-medencébe költözni.