Haan Lajost 1885-ben bízta meg a megyei törvényhatósági bizottság a megyéről szóló összefoglaló munka elkészítésével. Tolna vármegye körlevele kapcsán merült fel a megye története megíratásának gondolata, a tolnaiak ugyanis tudtul adták, hogy a honfoglalás ezeréves ünnepére monográfiát íratnak, és a többi vármegyét is „hasonló intézkedések tételére kéri fel”. Kézenfekvő volt, hogy Haan Lajost keressék meg a munkával, ugyanis 1870-ben már megjelent a Békés vármegye hajdana című történeti írása. A munka második kötetébe a térség történetére vonatkozó nevezetes okleveleket válogatott a szerző. A Békés vármegye hajdanáról Pesty Frigyes dicsérő recenziót írt a Századokban. Haan elismert, tekintélyes történésznek számított, tagja volt a Magyar Történelmi Társulat választmányának, az 1874-ben gyakorlati működését megkezdő Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat alelnöke lett, 1877-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját Bél Mátyás életrajzából tartotta. Márki Sándor szerint legbecsesebb és legismertebb tanulmánya a Dürer Albert családi nevéről és családjának származási helyéről szóló értekezés. Utóbb Dusnoki-Draskovich József rámutatott, hogy Haan számos ponton tévedett, azonban a lényeges kérdések felvetésével hosszú időre meghatározta a kutatók álláspontját.

 

 

1885. május 18-án határozta el tehát a megyegyűlés, hogy felkéri Haan Lajost, hogy a Békés vármegye hajdana című művének „az utóbbi eseményekkel kiegészítendő újabb kiadását a nagy nemzeti ünnep idejére sajtó alá rendezni szíveskedjék”. Ő örömmel vállalta a megbízást, azonban kérte a felmerülő kérdések eldöntéséhez egy bizottság kiküldését. A Jancsovics Pál alispán elnökletével összeállított öttagú testületben helyet kapott dr. Kovács István megyei főorvos, Dobay János Gyula polgármestere, Márki Lajos vármegyei főjegyző és Haan veje, az akkor már jónevű történész, Zsilinszky Mihály is. Ők elfogadták a készítendő műre vonatkozó javaslatokat, a megyegyűlés pedig tiszteletdíjént 2000 Ft-ot, utazási költségként a kutatásokhoz 500 Ft-ot állapított meg a szerzőnek.

 

Haan Lajos, hasonlóan a korábban megjelent megyetörténetéhez, ezt a munkát is kétkötetesre tervezte. Az első kötetbe szánta a történeti szöveget, amit három szakaszra kívánt bontani: történelmi előzmények, a megyének a története, egyes városok, falvak, puszták története. A másodikba pedig az okmánytár került volna. 1886 júniusában kérte az alispánt, hogy a részére megszavazott 500 Ft-ból 300 Ft-ot bocsásson a rendelkezésére, hogy Münchenbe, Anspachba és Nürnbergbe utazhasson, ahol a Békés megyére vonatkozó okleveleket kívánta kutatni és lemásoltatni.

 

1889. február 8-i levelében tájékoztatta az alispánt, hogy a munkája nagy részével készen áll, és azt szeretné bemutatni a korábban delegált bizottságnak. A prezentálás február 18-án meg is történt. 1889 novemberében pedig az elkészült első kötetet beterjesztette az alispánnak, mintegy 32 ív terjedelemben. Felvetette, hogy a munkát, mint a millennium alkalmából kiadott művet, illusztrációkkal is díszítsék. Tervezte többek között a községek látképeit, a főispánok és „nevezetesebb irodalmi férfiak” arcképeit, valamint a jellegzetes épületek fotóit szerepeltetni. Az 1889. decemberi közgyűlésen megállapították, hogy a munkának csak az első kötetét adta be a szerző, a második kötetet 1890 áprilisáig kérték bemutatni, valamint utalványozták részére a tiszteletdíj felét, 1000 Ft-ot. A megyegyűlés a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel a munka elbírálására, tekintve, hogy „egy vármegye történetét feltáró műnek a kiadása közérdeket képez, s az a magyar történelmi irodalom fejlesztésére irányul”. Haan Lajos 1889. december 20-án átadta az alispánnak a második kötet anyagát is, ugyanakkor visszakérte az első részt pontosítások, kiegészítések, javítások elvégzésre, hogy az akadémiához bírálatra már a letisztázott kézirat kerüljön. 1890. április 26-án küldte meg a véglegesnek szánt változatot Békés vármegye történetei címmel. A Magyar Tudományos Akadémia két tagját, Majláth Bélát és Ortvay Tivadart kérte fel a bírálatra. Az elkészült vélemény 1891 áprilisában érkezett meg, a bírálók számos hiányra mutattak rá. Az akkor már gyengélkedő történész nekifogott a javításnak, átdolgozásnak, azonban befejezni már nem tudta: 1891. augusztus 12-én elhunyt.

 

A vármegye továbbra sem mondott le a mű megjelentetéséről. 1891 novemberében 1000 Ft tiszteletdíj ellenében felkérték a füzesgyarmati születésű Csánki Dezső történettudóst, országos levéltári őrt az akadémiai bírálat szerinti átdolgozásra. Ő viszont kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg, úgy ítélte meg, azzal nem érdemes már tovább foglalkozni, inkább egy, a kor tudományos színvonalán álló dolgozatot kell létrehozni. Ennek elkészítését azonban nem tudta elvállalni, nagy elfoglaltsága miatt.
A már többször említett monográfia-bizottság 1892. február 25-i ülésén elhatározta, hogy Karácsonyi Jánosnak adnak lehetőséget a kézirat átírására.

 

 

Karácsonyi azonban felajánlotta, hogy a megyetörténeti monográfiát „egészen újból, új adatok s levéltári kutatások alapján” megírja 1000 Ft tiszteletdíj és 600 Ft utazási költségek ellenében. A megyegyűlés az ajánlatot elfogadta. Karácsonyi János háromkötetes munkája 1896-ban jelent meg.

Levéltári források:
MNL BéVL XIV. 58., Haan Lajos: Békés vármegye történetei (kézirat)
MNL BéVL IV. 407. b. 258/1885., Békés vármegye alispánja iratai

Irodalom:
Dusnoki-Draskovich József: Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyve ürügyén. In: Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula, 2000. 92–121.
Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870.
Haan Lajos naplója. Részletek. H. n. [Békéscsaba], 1971. (Bibliotheca Bekensiensis 6.)
Karácsonyi János: Békésvármegye története I–III., Gyula, 1896.
Katona Csaba: A templomba járó öregeket faggattam […] a régi Csabáról. Haan Lajos, mint ember és történész. In: Erdész Ádám–Katona Csaba (szerk.): A múlt felfedezői. Gyula, 2011. 16–34.
Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Századok. 1893. 289–304.
Szabó Ferenc: Karácsonyi János megyetörténetének születése és sorsa. A „Békés vármegye története” megjelenésének 75. évfordulóján. In: Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből. Szeged, 2008. 339–348.
Székely Lajos: Haan Lajos, a történetíró. In: Kristó Gyula–Székely Lajos (szerk.): Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970. 169–187.