Óriási értékekre, kincsekre lelnek a levéltárosok külhonban

2024.05.09.
Bemutatták a külföldi levéltári hungarika kutatások legújabb eredményeit a szerdán megrendezett III. Hungarika workshopon, ahol szó esett a jövőbeli feltárások tervezéséről és összehangolásáról is. Az egyes országokban kutató szakemberek az előadásoknak köszönhetően szembesülhettek azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a más államban dolgozó kollégáiknak szembe kell nézniük, és megismerhettek az elvégzett munkának köszönhetően feltárt és begyűjtött számos értéket is.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Hungarika munkacsoportja és az intézmény Tudományos Igazgatósága harmadik alkalommal rendezte meg május 8-án, szerdán a III. Hungarika workshopot. A Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- ás konferenciatermében megtartott eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kiemelte: nem az első alkalom, hogy hungarika ügyén összegyűlt a szakma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Ennek az is az oka, hogy az Országos Levéltárat jogszabály kötelezi a hungarikák gyűjtésére. – Valójában ez már az 1960-as években elindult, akkor még nem jogszabályi kötelezettség miatt, hanem a kapcsolatokra építve. Azok a kiváló levéltáros elődeink, akik nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeztek, és jártak-keltek a nagyvilágban, ha belebotlottak egy hungarikába, akkor ezeket igyekeztek feldolgozni, és valamilyen módon hazahozni – emelte ki Szabó Csaba. Hozzátette: voltak külön programok is, példaként említette azt a korábbi projektet, amelyet a magyar állam kezdeményezésére levéltárosok és történészek végeztek 1986-ban Buda 1686-os visszafoglalása kapcsán. Akkor egybegyűjtötték a felszabadító hadjárattal kapcsolatos, Európában hozzáférhető dokumentumokat. – Ennél szebb feladata talán nincs a levéltárosnak, hiszen azokat a dokumentumokat, amelyek nem az ország határain belül vannak, de a nemzet történetéhez kapcsolódnak, előszedni, hazahozni, még ha csak másolatban is, rendkívül fontos – fogalmazott az MNL főigazgatója. Éppen ezért Szabó Csaba ígéretet tett arra, hogy a hungarika gyűjtésekről, azok eredményeiről a jövőben is évre-évre beszámol majd az intézmény.
 

Lenyűgöző eredmények

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra: már az 1870-es évektől vannak nyomai annak, hogy különféle ösztöndíjakkal és állami támogatásokkal kiváló levéltáros szakemberek azért utaztak a világban, hogy felgöngyölítsék a magyar múlt eseményeit, történelmét. – Ezt itthonról, tekintettel arra, hogy bennünket időről időre megszáll ez meg az, aki éppen erre jár, nem mindig lehet tökéletesen összerakni – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A hungarika-kutatás kezdeteit felidézve hozzátette: ennek a kiváló munkának Klebelsberg Kuno 1927-ben adott rendelettel intézményi keretet. – A német, majd a kommunista megszállás azonban azt eredményezte, hogy nem vált szabadon kutathatóvá a közelmúltunk, sem a 20. századi traumáink, sem pedig az azelőttiek. Mindent egy ideológiai fátyol borított be, és ez megakadályozta azt, hogy mi saját magunk is szembesüljünk a múltunkkal. Ezért van az, hogy 2024-ben rengeteg újdonságot találunk már a 20. századról is. Az önök feladata ezért rendkívül fontos, önök azok a munkatársak, tudósok, akik a nyersanyagot szolgáltatják a történészeinknek, hogy feldolgozzák, áttekintsék, rendszerbe vegyék és összevessék más forrásokkal, és ezáltal kommunikálják, népszerűsítsék a saját múltunkat – fordult a levéltárosokhoz Vincze Máté, aki rámutatott arra, hogy a levéltáros kutatásoknak nagyon sok kézzelfogható eredménye van. Példaként említette, hogy digitálisan elérhető és szabadon kereshető a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok emléke. A bécsi levéltári delegátus az elmúlt néhány évben pedig több mint 700 ezer digitális dokumentumot kutatott ki az osztrák levéltárakból. Úgy véli, ezek az eredmények önmagukban is lenyűgözőek.


Számos program valósult meg

Hernyes Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) magyar nyelvi képzésekért, diaszpóra és Balassi programokért felelős főosztályvezetője arról beszélt, hogy a tárca a külföldi emlékek feltárását és megóvását, legyen szó írásos, elbeszélt vagy tárgyi emlékekről, kiemelt feladatként kezeli, és ennek érdekében többrétű programokat valósít meg. – A KKM 2017 óta kiemelt figyelmet fordít a külföldi magyar emlékhelyek megóvására és újak létrehozására. Évről évre számos külképviseletünk önerőből vagy helyi szervezetekkel együttműködve tevékenykedik a magyar kulturális örökség egy-egy darabjának megőrzéséért, szerte a világban – mutatott rá Hernyes Zoltán. Hozzátette: az elmúlt években csaknem kétszáz program vált valóra, idén pedig újabb ötven megvalósításáról született jóváhagyó döntés. Szavai szerint tavaly e programban újíthatták fel Szilágyi Dániel turkológus isztambuli sírját, avathattak emléktáblát Szófiában Fehér Géza professzor, Biskekben Almásy György Kelet-kutató, a Dél-Kaliforniai Egyetemen, az általa alapított kutatóintézetnél Oláh György Nobel-díjas professzor, Manchesterben Lajtha László rákkutató tiszteletére. Mint elmondta, Bécsben, Isztambulban, Moszkvában és Vatikánvárosban a külképviseleteken külön levéltári szakdiplomaták dolgoznak. – A minisztérium kezelésében van a Klebelsberg Kuno kutatói ösztöndíj, amellyel a magyar nyelv és kultúra külföldi emlékeinek feltárására és megőrzésére irányuló kutatásokat támogatja. Az ösztöndíj lehetőséget biztosít évente harminc-negyven kutató számára a hungarika anyagok, múzeumi, kézirat- és levéltári, valamint az elbeszélt törtérnet tárgykörébe tartozó („oral history”) források feltárására, kutatására, illetve a magyar nyelv és irodalom, történelem és kultúra külföldi írott és tárgyi emlékeinek tanulmányozására – mondta Hernyes Zoltán. Hozzáfűzte: az ösztöndíjasok aktívan részt vesznek a diaszpóra hagyatékának felkutatásában és rendszerezésében is.


Sokrétű tapasztalatok

A konferencia délelőtti szekciójának kiemelt célja volt, hogy lehetőséget adjon a Külgazdasági és Külügyminisztérium által évente meghirdetett, hungarika feltárásokat támogató Klebelsberg Kuno Ösztöndíjra sikeresen pályázók és egyéb kutatók, kutatócsoportok számára, hogy bemutassák munkájukat. A konferencia első felében így elősorban a szomszédos országok (Ausztria, Horvátország, Románia, Ukrajna) közgyűjteményeire irányuló hungarika-kutatásokat részletezték. Elsőként Bobay István Zoltán, a KRE BTK TTI történésze osztotta meg számtalan érdekes információt tartalmazó kutatási eredményeit a mexikói önkéntes hadtest hungarikái kapcsán, majd L. Balogh Béni tartotta meg előadását Hungarika-kutatások Romániában címmel. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa előadásában Petru Groza néhai román miniszterelnök személyére, a vele kapcsolatos hungarikákra koncentrált. Ezután Paládi Renáta, az MTA Akadémiai Levéltár levéltárosa, az ELTE BTK TDI doktorjelöltje osztotta meg a kijevi közgyűjteményekben szerzett kutatási tapasztalatait. Kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközik a kutatói munka az orosz-ukrán háború kitörése óta. A délelőtti szekció utolsó előadójaként Ordasi Ágnes, az MNL OL Gazdasági Levéltári Osztály levéltárosa tartott érdekfeszítő előadást A Rijekai Állami Levéltár hungarika iratanyagai – a Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara dokumentumai címmel. Ebből képet kaphattunk a kamara szerepéről, tevékenységéről, amely a 19. század derekán jött létre, és amely a dualizmus alatt élte fénykorát.


Eltérő kutatási lehetőségek

A délutáni szekció előadói a Magyar Nemzeti Levéltár vármegyei tagintézményeinek hungarika gyűjteményét és a munkatársak témával kapcsolatos kutatásait mutatták be. Áldozó István, az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltárának igazgatóhelyettese A közigazgatás működése a Felvidéken 1938-1944 között című előadásában a vármegyei levéltár felvidéki, nyitrai, hungarika kutatásait ismertette. Elsősorban az első bécsi döntés utáni időszakot kutatta, és javasolta, hogy éljünk a kutatási lehetőségekkel. Szepessyné Judik Dorottya, az MNL Nógrád Vármegyei Levéltárának főlevéltárosa előadásában ismertette a szlovák levéltári rendszert, az ottani levéltári kutatás módszertanát, az adatbázisokat és a megszerzett tapasztalatokat. Hangsúlyozta, hogy a baráti, szakmai kapcsolatok kialakulásának köszönhetően létrejött egy digitális hungarika gyűjtemény, amelyet a levéltár kutatótermében lehet kutatni. Wencz Balázs, az MNL Komárom–Esztergom Vármegyei Levéltárának igazgatója szintén a hungarika kutatások tapasztalatairól és nehézségeiről beszélt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 1920 után Komárom vármegye teljes levéltári anyaga Csehszlovákiában maradt.


Sok forrást elpusztítottak

Szálkai Tamás, az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára főlevéltárosa Archívum határon innen és túl, Bihar vármegye megosztott levéltára című előadásában az ottani levéltári iratok feltárásáról, a magyar-román levéltárosok együttműködéséről beszélt. Ez lehetővé tette a magyar vonatkozású iratok digitalizálását, a magyar-román szakmai együttműködést. Kosztyó Gyula, az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára segédlevéltárosa A holokauszt kutatásának lehetőségei a beregszászi levéltárban című előadásában az ottani iratok rendszerét és a kutatási lehetőségeket ismertette. Kiemelte, hogy az 1938 és 1944 közötti időszakra vonatkozóan speciális kutatási módszert kellett kialakítani, mivel a levéltári rendszer eltér a magyartól. A levéltár magyar vonatkozású forrásokban nagyon gazdag, de még nagyrészt feltáratlan, és nincsenek segédletek. Nagyon nehéz a kutatás, nagyon sok forrás elveszett vagy elpusztították. Gyenesei József, az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának igazgatója Balanyi Béla levéltáros 1969-es jugoszláviai feltáró útját ismertette. Németh István, az MNL Országos Levéltára 1945 előtti Kormányszervek Osztályának vezetője hozzászólásában a szakmai munka módszertani alapjainak megteremtését és a szakmai koordináció fontosságát hangsúlyozta.


Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)

 

 

Utolsó frissítés:

2024.05.18.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges