Az Országos Törzskönyvi Bizottság címeres viaszpecsét-lenyomatairól (levéltári jelzet: HU-MNL-OL-V 31-III. sorozat; 1022 db viaszpecsét-lenyomat) és címeres bélyegzőlenyomatairól (levéltári jelzet: HU-MNL-OL-V 31-IV. sorozat; 1371 db bélyegzőlenyomat) készült digitális képek érhetők el az E-Levéltári Portálon. A viaszpecsét-lenyomatok az egyes települések nevére, a bélyegzőlenyomatok pedig az egyes „táblákra” (tételekre) kattintva érhetők el.

A megnyitón köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója. A rendezvény október 15-én, szerdán 15 órakor kezdődik, az esemény helyszíne az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületének IV. emeleti galéria- és foglalkoztatóterme lesz.

A háromórás programokat Fáyné Tornóczky Judit csipkeszítő vezeti, aki már gyermekkorában megtanulta a női kézimunkát, később pedig megismerkedett a kosárfonással, a szövéssel és a csuhézással is. Hozzá kötődik a Hunnia Csipkemúzeum megalapítása, amely a családi örökség bemutatásán túl bevezeti az érdeklődőket a csipkék világába. Fáyné Tornóczky Judit a kézműves tevékenysége elismeréseként Nagy Palóc – dr. Zólyomi József-díjat kapott.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) közös szervezésében, a MACSE kezdeményezésére első alkalommal került sor az „Őseink nyomában – Kutatók és levéltárak találkozása a családfák árnyékában” című szakmai konferenciára 2025. szeptember 30-án az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében. A szervezők hangsúlyozták, hogy a programot a jövőben rendszeressé kívánják tenni.

– Láthatják, milyen csodálatos épületben vagyunk, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotája egy valódi kincsesház – jelentette ki szerdán délután köszöntőbeszédében Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a Bethlen Ékszer bemutatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón, amelynek az volt a mottója: „Régi iratok – Új ékszerek”. Szabó Csaba kifejtette, hogy a levéltár olyan, mint egy gyémántbánya.

Az átadott oklevél 1275. január 11-én kelt, és a Szent Miklós-templom domonkosokra ruházásáról rendelkezik. Ez a város legkorábbi ismert pecsétes oklevele, amely kiemelkedő jelentőségű Selmecbánya történetében.

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan.