Magyar Nemzeti Levéltár

A háromórás programokat Fáyné Tornóczky Judit csipkeszítő vezeti, aki már gyermekkorában megtanulta a női kézimunkát, később pedig megismerkedett a kosárfonással, a szövéssel és a csuhézással is. Hozzá kötődik a Hunnia Csipkemúzeum megalapítása, amely a családi örökség bemutatásán túl bevezeti az érdeklődőket a csipkék világába. Fáyné Tornóczky Judit a kézműves tevékenysége elismeréseként Nagy Palóc – dr. Zólyomi József-díjat kapott.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) közös szervezésében, a MACSE kezdeményezésére első alkalommal került sor az „Őseink nyomában – Kutatók és levéltárak találkozása a családfák árnyékában” című szakmai konferenciára 2025. szeptember 30-án az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében. A szervezők hangsúlyozták, hogy a programot a jövőben rendszeressé kívánják tenni.

– Láthatják, milyen csodálatos épületben vagyunk, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotája egy valódi kincsesház – jelentette ki szerdán délután köszöntőbeszédében Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a Bethlen Ékszer bemutatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón, amelynek az volt a mottója: „Régi iratok – Új ékszerek”. Szabó Csaba kifejtette, hogy a levéltár olyan, mint egy gyémántbánya.

Az átadott oklevél 1275. január 11-én kelt, és a Szent Miklós-templom domonkosokra ruházásáról rendelkezik. Ez a város legkorábbi ismert pecsétes oklevele, amely kiemelkedő jelentőségű Selmecbánya történetében.

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan.

A levéltáros munkájában sokszor nagyon fontos: mi áll az irat hátlapján?

Az érdeklődők a nap folyamán, 9 óra és 17 óra között szabadon megtekinthették az 1945 – Kereszttűzben című kiállítást, emellett a vendégek Végső István segédlevéltáros szakmai- és háttérinformációkat is tartalmazó kurátori vezetése mellett is megismerhették a tárlatot. A szakember az idén júniusban megnyílt kiállítás kapcsán számos érdekességet megosztott a résztvevőknek.

A 19. század főutcái a körutak voltak. A rendszerint a középkori városfalak vagy a barokk erődítések bontásával nyert területen szinte valamennyi városépítészeti kérdést egyszerre igyekeztek megoldani. A fasorok és parkok friss, pormentes levegőt ígértek. Az elegáns sétányokon a polgárság egy új városhasználat mintáit teremtették meg. A hatalmi centrumok egymásnak is ellentmondó épületei szinte egyik napról a másikra nőttek ki a földből.

Még hivatalosan meg sem nyíltak szeptember 20-án, szombaton a Bécsi kapu téri palota kapui, de már a kezdés előtt sokan érdeklődtek személyesen azokról a programokról, amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára munkatársai szerveztek a Kulturális örökség napjai rendezvénysorozathoz kapcsolódva. Délelőtt tíz órakor rögtön több program is indult, így többek között vezetett épületéta is.