Magyar Nemzeti Levéltár

Két éve, 2022-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Községi Könyvtár történelmi ismeretterjesztő sorozata, amelyet a helyi önkormányzat is támogat. Ez alkalommal, szeptember 19-én, csütörtökön Fülöp Mihály történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa tartott, képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált előadást A párizsi magyar békeszerződés 1947 címmel.

Jajj a legyőzöttnek!

A magyarországi oktatás és nevelés módszereinek és intézményrendszerének kialakulása hosszú, több évszázadon átívelő folyamat eredménye. A korai századokban az oktatás megszervezése is a keresztény egyházakhoz, mint az írásbeliség egyedüli letéteményeseihez fűződött. Az egyház kezelésében álló kolostori és káptalani iskolák képezték az alapját a később létrejövő tanintézményeknek és a különféle iskolatípusoknak. Az oktatás- és iskolaügy reformja az 1776. augusztus 5-én kiadott tanügyi rendelet következtében indult meg.

Az eseményen, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának konferenciatermében tartanak, köszöntőt mond Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese és Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke. Ezt követően a műhelykonferencia előadásokkal folytatódik, az első szekciót Ö. Kovács József, az MNL tudományos igazgatója, a másodikat Rigó Róbert (NEB Hivatala), a harmadikat pedig Csönge Attila, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára igazgatója vezeti.

A Bécsi kapu tér 2–4. Az Országos Levéltár palotája /Bécsi kapu Square 2–4. The Palace of the National Archives című album az első, eredetileg is levéltári célokat szolgáló épületet mutatja be kívülről és belülről. A kötetben a levéltár homlokzatait, terveit, belső díszítését, heraldikai dekorációit, bútorait, textil- és fémmunkáit, valamint az iratőrző raktárakat önálló fejezetek ismertetik.

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

F. Kiss Erzsébet abban az időszakban volt az Országos Levéltár munkatársa, amelyet tekinthetünk a levéltár hőskorának, amelyet az 1956 utáni pusztulás helyrehozatala, a levéltári iratok megismerését kiemelkedő módon elősegítő repertóriumok és ismertető leltárak elkészítése, a közigazgatástörténeti sorozat kötetinek megjelenése jellemzett. A korszakot egyértelműen Ember Győző neve fémjelezte, aki vasfegyelemmel irányította a levéltárat.

Nagyszámú érdeklődő részvételével szeptember 10-én indult a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat közös, Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozata. A programsorozat célja, hogy a levéltár Bécsi kapu téri palotájában A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című állandó kiállításon megtekinthető írott történeti források segítségével minél többen ismerhessék meg ezeket a kulturális kincseket és az ezek hátterében rejtőzködő történelmi eseményeket.

2023 – az első, Greccio-ban megvalósult élő betlehemes évfordulója.
2024 – Krisztus sebeinek elnyerése – Ferenc stigmatizációjára emlékeznek.