Kiváló, napsütéses időben március 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor nyíltak meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotájának kapui, ahol a munkatársak a nemzeti ünnep alkalmából színes programokkal várták a vendégeket. A látogatók közül sokan az éppen induló vezetett programokra érkeztek, a nap folyamán Kovács Zsuzsanna és Künstlerné Virág Éva főlevéltárosok összesen hét raktársétát tartottak, előbbi emellett még négy családi raktársétát is vállalt a gyermekek legnagyobb örömére.

Künstlerné Virág Éva a bemutatóját az 1848-as forradalom és szabadságharc két jeles szereplője – Bem József és Görgei Artúr – köré szervezte. A főlevéltáros a két honvéd tábornok kapcsán mutatott meg érdekes iratokat és fotókat, emellett részletesen beszélt az életükről, és arról, hogy miként kerültek kapcsolatba a szabadságharccal. A raktársétán részt vevő vendégeket kifejezetten magával ragadta a két katona élete és azok érdekes mozzanatai, és folyamatosan kérdésekkel bombázták a levéltár munkatársát. A látogatók kifejezetten értékelték, hogy különleges eredeti iratokba nyertek betekintést, ezeket többen meg is örökítették maguknak.
 

Játékos feladatok

A másik, felnőtteknek szóló raktársétát „Jeles dokumentumok a 19. század első feléből” címmel – három időpontban –, Kovács Zsuzsanna tartotta. A főlevéltáros először röviden beszélt az intézményről, az itt folyó munkáról, a levéltárban őrzött iratokról, majd számos érdekességet mutatott meg a vendégeknek. A látogatók megtekinthették többek között a 12 pont kinyomtatott plakátját, az áprilisi törvényeket, a függetlenségi nyilatkozatot, a Lánchíd terveit és egy, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapításához kapcsolódó dokumentumot 1841-ből. Az érdeklődők láthattak eredeti Kossuth-bankókat, illetve több Kossuth Lajoshoz kapcsolódó iratot a reformkorból. Megtekinthették Zemplén megye 1828. évi adósösszeírását, amelyet annak idején maga Kossuth ellenőrzött.

Kovács Zsuzsanna emellett négy családi raktérsétát is tartott, amelyen jellemzően gyermekes családok vettek részt. A vállalkozó kedvű kicsiknek és nagyoknak játékos feladatokon keresztül kellett a levéltár „pecsétőrei”, Historikus Benedek és Levegér segítségére sietniük. Az egerek a történet szerint elhagytak egy igazi különlegességet, és azt kellett megkeresni. A gyermekek nagy lelkesedéssel hajtották végre a feladatot, közben rácsodálkoztak a régi iratokra, a vastag iktatókönyvekre vagy éppen az aukción megvásárolt pecsétre. S közben minden érdekelte őket, egyebek mellett az, hogy milyen anyaga van a különböző iratoknak, miben tárolják azokat, és miből készült a könyvek borítója. S a végén a gyermekek célt értek, ami elégedettséggel és örömmel töltötte el őket.
 

Kiállítások tárlatvezetéssel

Sokan, elsősorban a külföldi turisták nem vezetett programokra érkeztek, ők szabadon bejárhatták az épületet, és megcsodálhattak annak impozáns kincseit. Az egyik, hódmezővásárhelyi illetőségű család például nagyon megörült annak, amikor az egyik üvegablakon a város címerét fedezte fel.

A látogatók egész nap megtekinthették az „1945 – Kereszttűzben” című kiállítást, ezt 14, 15 és 16 órától kurátori tárlatvezetéssel, Végső István segítségével is megtehették.

Ugyancsak szabadon meglátogathatták a „Várak – Kőnig Frigyes rajzai a Kárpát-medence erődítményeiről” című időszaki kiállítást a IV. emeleti galéria- és foglalkoztató teremben, itt is indult tárlatvezetés 11, 13 és 15 órától, amelyet Garadnai Zoltán főlevéltáros tartott.

A Bécsi kapu téren a munkatársak ezúttal egy harmadik tárlattal is készültek a nemzeti ünnepre, amely a „Női szerepek és táncvigadalmak a forradalom és szabadságharc idején” címet kapta. Ezt a kiállítást is nagyon sokan felkeresték.
 

Fókuszban a családok

A programokban kifejezetten hangsúlyosak voltak azok az elemek, amelyekkel a gyermekeknek, fiataloknak és a játékos kedvű felnőtteknek készült az intézmény. Az érdeklődők a földszinti 20-as teremben A reformkor nagyjai kvízbe kapcsolódhattak be. A látogatók egy rövid film megtekintése után egy, az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia életével kapcsolatos kvízt tölthettek ki.

A gyermekek és fiatalok emellett egy másik játékban is részt vehettek. Egy sétálólapot vehettek át a bejáratnál, amelynek játékos feladatain keresztül megismerkedhettek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc fontosabb szereplői közül Vasvári Pállal, Bem Józseffel, Gábor Áronnal, Görgei Artúrral és Zichy Antóniával. Aki az öt állomáshelyen teljesítette a feladatot, egy pecsétet kaphatott a sétálólapjára, a végén pedig egy apró ajándékkal, egy kokárdával gazdagodhatott.

A második emeleten a Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai ünnepi kézműves foglalkozásra invitálták a vállalkozó szellemű vendégeket. Egész nap nagy volt az érdeklődés a kis papír- és bársonyborítású táncrendek készítése iránt, amely az óvodás korosztály számára is élvezetes programnak bizonyult. Papírból vörös és zöld borítójú táncrendeket lehetett alkotni, amelyeket vörös, fehér és zöld színű, hajtogatott virág mintával díszíthettek, és csuklóra függesztéshez nemzeti színű trikolór csavartzsinórral egészíthették ki, illetve tetszés szerint színes gyöngyökkel dekorálhatták. Ezek mellett könyvjelzőt lehetett hajtogatni, illetve a különböző mintájú színezőkből lehetett válogatni a színezéshez. Mindennek nagy sikere volt, voltak, akik egész sokáig időztek az asztaloknál, hogy a különböző lehetőségekkel mind éljenek, több alkotással és emlékezetes élménnyel térhessenek haza.
 

Korabeli fegyverek

Az első emeleti tanácsteremben 17 óráig a Budai 2. Honvédszázlóalj képviselői tartottak fegyverbemutatót. Szabó Péter (főtüzér) és fia Hunor (kadét) a honvéd és tüzér hagyományőrzést mutatták be, amely látszott az öltözékükön és azokon a fegyvereken is, amelyeket magukkal hoztak. Az elöltöltős fegyverek egy része replika volt, de volt köztük eredeti, belga puska is, amelyet az 1848–1849. évi szabadságharc alatt használtak is. Szintén meg lehetett tekinteni a fegyverbemutatóm egy eredeti tiszti szablyát, amely 1837-ben készült. Kérdésre Szabó Péter elmondta, hogy akkoriban a fegyvereket részben hazai fegyverkovácsok készítették, de sokat profitált a honvédség Kossuth Lajos beszerző körútjaiból is. A hagyományőrzők kifejezetten élvezték a napot, mert a hazai és külföldi látogatók nagyon érdeklődők voltak. – A gyerekek nagyon örültek, hogy kesztyűben megfoghatták a fegyvereket. Nagyon sok fotó készült ezekről a pillanatokról. Jól elfáradtunk, de a vendégek örömét látva megérte – emelte ki Szabó Péter.

A nyílt nap zárásaként, 17 órától „Szerelem a hadszíntéren: a forradalom és a szabadságharc emberi arca” címmel Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár kommunikációs referense beszélgetett Gulyás Adrienn történésszel a kiállító- és konferenciateremben. A programon a kor számtalan fontos alakjáról osztottak meg érdekes és izgalmas történeteket. Elsősorban olyan nőkről esett szó – így például Brunszvik Terézről, Teleki Blankáról, Zichy Antóniáról és testvéréről, Karolináról, Pfiffner Paulináról és Lebstück Máriáról –, akik szembementek az akkori hagyományos női szerepekkel, és így igyekeztek érvényesülni. Az előadók kitértek azok a férfiakra, társakra is, akik e nők életében fontos szerepet töltöttek be, így az esten hangsúlyosan előtérbe került például Batthyány Lajos és Vasvári Pál személye is.

Valódi élményekkel lettek gazdagabbak a levéltárba látogatók

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)