Magyar Nemzeti Levéltár

A neves építészdinasztiából származó Gerster Kálmán (1850–1927) 1896-ban, alig néhány hónap alatt tervezte meg a Konstantinápoly nevet viselő mulatóközpont könnyűszerkezetes épületegyüttesét, amelyet a kivitelezők a Lágymányos területén emeltek fel. Bár a tervező elvben az Oszmán Birodalom fővárosát igyekezett megidézni, a létesítményeken valójában főleg az észak-afrikai és az ibériai építészet formavilágát és motívumait jelenítette meg.

Az Országos Levéltár budai Várhegyen emelt modern épületében háromszor pusztított a tűz. 1921-ben az új épületbe éppen csak átköltöztetett iratanyag lobbant lángra, 1945-ben Budapest ostromának végén az épület és az iratanyag súlyos veszteségeket szenvedett, 3000 iratfolyóméternyi anyag lett a tűz martaléka.

A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában aláírt megállapodás szerint a levéltárak megosztják az iratanyag kezelésével, a levéltári munkatársak képzésével kapcsolatos tapasztalataikat, kölcsönösen segítik egymás tudományos kutatásait, továbbá közös publikációkban és kiállításokban működnek együtt.

Az eseményen részt vett Kim Dzsong Szuk, a Koreai Köztársaság elnökének felesége, aki elsőként a nemzeti levéltárak restaurátor szakembereinek bemutatóját tekintette meg.

A nemzeti könyvtár kiállítása négy utazó Magyarországról kialakult képét mutatja be az Apponyi Gyűjtemény Hungarica anyagából válogatva. A szemelvények mellett 17–18. századi metszetek is színesítik a kiállítást – közöttük a selmecbányai aranybányák aknáit bemutató, melyet még a 17-18. század fordulóján is terra incognita-nak tekintett Magyar Királyság felfedezője, Marsigli készített. Az ő személyéhez szeretnénk kapcsolódni forrásbemutatásunkkal.

Köszöntőt mond:

Dr. Szabó Csaba főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár

Palich Etelka elnök, Magyar Kormánytisztviselői Kar

Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött:

REGISZTRÁCIÓ

A középkori Arad mezőváros kedvező helyen alakult ki: a Maros partján feküdt, így fontos stratégiai helynek számított. A városkát az oszmán hódoltság időszakában megerősítették. A 16. század végén egy kisebb erődöt is építettek, amely köré cölöpsáncot emeltek. A zentai csatát (1697) követően a Habsburg hadvezetés ebből a négyszögletű palánkvárból alakította ki az újabb aradi várat, amelyet új sáncokkal vettek körül és új bástyákkal erősítettek meg, és falait egy vizesárok-rendszer fogta körbe.