Újraindul a Nemzedékek – Levéltári Műhely

Bevezetés céljából előolvasóként Ress Imre, a Történettudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa és Medgyesy-Schmikli Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense nyújtott rövid értékelést Ordasi Ágnes és Bedők Péter kutatási eredményeiről.

A fiumei móló 1917-ben. A kép forrása: Muzej grada Rijeke, MGR-1579

Ordasi Ágnes levéltáros 2022-ben védte meg Társadalom és állam viszonya Fiumében a dualizmus korában című értekezését a Károli Gáspár Református Egyetemen. Disszertációjában Fiume példáján keresztül a magyar állam és a helyi társadalom kapcsolatát, a magyar állam hatalomgyakorlási stratégiáit és központosító, modernizáló törekvéseit mutatja be. A kéziratvitára kiválasztott fejezet lényegében a dolgozat gerincét alkotja és foglalja össze: a magyar kormány hatalomgyakorlási és nemzetépítő és modernizáló módszereit, valamint a fiumei közigazgatás és társadalom átalakítására irányuló intézkedéseit; az állami és a helyi elitek együttműködéseit, konfliktusait és azok színtereit, formáit, dinamizmusát; a hatalmi diskurzusban szerepet vállaló csoportok és azok vezéregyéniségeinek elképzeléseit, mobilizáló és társadalomformáló kompetenciáit; végül pedig az állami és a helyi elitek átalakuló viszonyának következményeit. Legfőbb célkitűzése tehát nem a tárgyi tudás bővítése, vagy éppen Fiume politika- vagy esemény- és – főleg – nem helytörténetének ismertetése volt, hanem a hagyományosan a centrum versus periféria dichotómiák, illetve a nemzetiségi szembeállításokra fókuszáló, leegyszerűsítő megközelítések meghaladása, egy komplexebb vizsgálati módszert kialakítása.

A vilniusi érsekség a második világháborút követően. Forrás: Tadeusz Krahel: Martyrologia duchowieństwa archidiecezji wileńskiej 1939-1945. Białystok, 2020.

Bedők Péter belügyi referens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem abszolvált doktorjelöltje Etnikai feszültségek a katolikus egyházon belül a második világháború alatt a vilniusi régióban és a Muraközben. Templomi-paraliturgikus szertartások nyelvhasználata című fejezetet választotta ki a kéziratvitára a disszertációjából. A fejezet célja, hogy a nemzeti ünnepek vallási összefüggései, az eltérő nemzetiségű papság között húzódó feszültségek, valamint a kisebbséghez tartozó papság és a helyi intézmények közötti konfliktusok vizsgálata segítségével összehasonlítsa a katolikus egyházszervezeten belül megjelenő lengyel–litván nemzetiségi súrlódásokat a magyar–horvát etnikai rivalizálással. Az értekezés eredményének tekinthető, hogy a második világháború időszakára vonatkozóan a vilniusi régió egyházügyi helyzetéről részletes elemzést állít az olvasó elé magyar nyelven. A Muraköz esetében a magyar források bevonása, és azok horvát nyelvű forrásokkal és szakirodalommal való egybevetése jelentett előrelépést. Az értekezés segítségével több ismerettel rendelkezünk a területi, etnikai konfliktusok katolikus egyházon belül való megjelenési formáiról, valamint Kelet-Közép-Európa északi és déli felének eltérő második világháborús tapasztalatáról.