Értékes forráskiadványt mutattak be az Országos Levéltárban
A Bécsi kapu téri levéltári palotában megrendezett bemutatón Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte: a kötetek szerkesztője, Somorjai Ádám OSB régi ismerőse, és tudja róla, hogy az mindig keményen megdolgozik ötleteinek megvalósításáért. Munkáival egyben felhívja a figyelmet arra, hogy aki a magyar egyháztörténettel kíván foglalkozni, annak a határainkon túlra is kell néznie, mivel fontos források találhatók meg külföldön is. Jó példa erre Angelo Rotta munkássága, aki csupán pár száz méterre dolgozott a levéltár épületétől, jelentései azonban a Vatikánba futottak be – tette hozzá.
Szabó Csaba után Michael W. Banach Magyarországra delegált apostoli nuncius osztotta meg a gondolatait tolmácsolással a kötetekről. Mint fogalmazott, nemcsak egy, az embermentő tevékenységével a Világ Igaza kitüntető címet elnyerő személyről, hanem egyben kollégájáról, korábbi apostoli nunciusról is szó van Angelo Rotta esetében. Rámutatott, hogy Rotta a második világháború nehéz időszakában mindvégig kiállt az üldözött zsidóság mellett, erről tanúskodnak a Vatikánba küldött jelentései is. Felidézte továbbá, hogy eltérően az eddigi eljárástól, Ferenc pápa 2020-ban szabadon kutathatóvá tette XII. Piusz pápa pontifikátusának iratait. A második, 1939-1945 közötti időszakot felölelő kötetet ennek a döntésnek, és annak köszönhetően lehet bemutatni, hogy Somorjai Ádám OSB a nevezett iratanyagot kikutatta – emelte ki.
A kiadásban közreműködő Magyarország Barátai Alapítvány alapítvány elnöke, Vizi E. Szilveszter köszöntőjében elmondta, hogy támogatják azon könyvek kiadását, amelyek megmutatják az újabb generációknak, hogy megtanulhassák: milyen volt a kultúra, amely fenntartotta itt a nemzetet. A kötetek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy Angelo Rotta nemcsak a második világháború alatt működött Magyarországon, hanem többek között a nunciatúrája idején, 1938-ban rendezte meg Magyarország az eucharisztikus világkongresszust.
Az első, 1930-1939 közötti jelentéseket tartalmazó kötetet Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója mutatta be. Fontos, árnyaló forrásanyag vált Somorjai Ádám OSB munkájának eredményeképpen a magyar történészek számára elérhetővé, pedig mint a kötet szerkesztője jelezte: még csak ízelítőről van szó – emelte ki. A Korompai Eszter és a 2016-ban elhunyt Csíky Balázs fordításában publikált jelentésekről elmondta, hogy kitűnik belőlük, hogy a politikai és egyházi ügyek összefonódnak, mivel az egyház küldetése ugyanazokhoz szól, akiknek jólétének biztosítása az állam feladata. Hozzátette: Rotta nem politikai jogokat gyakorolt, hanem a Vatikán érdekeit képviselve lépett fel a magyarországi katolikus egyházért. Köszönetet mondott a szerkesztők áldozatos munkájáért, és kiemelte, hogy kutatásukat immár egy levéltári szakdiplomata folytatja a Vatikánban.
Fejérdy András, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese a második kapcsán felidézte, hogy két évvel ezelőtt mutatták be a nuncius-sorozat első kötetét, de a mű számozása már akkor arra utalt, hogy lesz folytatás. Az pedig Somorjai Ádám OSB kitartó munkáját dicséri, hogy azóta nemcsak Lorenzo Schioppa, hanem Cesare Orsenigo és Angelo Rotta jelentései is megjelentek könyvként. A kötetben szereplő dokumentumok kapcsán elmondta, hogy politikai jelentésekről van szó, azonban azok sokrétűek: a magyarországi vezetés személyi változásairól, a háború következményeiről, a zsidóság és az egyház helyzetéről is szólnak. Rávilágított továbbá, hogy a mű egyik nagy erénye többek között az a csupán két soros rejtjeltávirat, amely pontosítja ismereteinket arra vonatkozóan, hogy Apor Gábor szentszéki magyar követnek mikor szűnt meg pontosan 1944 nyarán a szolgálata a Vatikánban.
A METEM kuratóriumának tagja, Zombori István zárásként arról beszélt, hogy a történelmi forrásjellegen túl Rotta iratai az ő személyes bátorságáról is tanúskodnak. Az embermentő tevékenységét azonban nem egyedül végezte: egyháziak és világiak, fiatalok és idősek segítették őt ebben életük kockáztatásának árán. Rotta ugyanakkor tudta, hogy XII. Pius támogatja és segíti őt, mivel a pápa ugyanezt csinálta a németek által megszállt Rómában.
Somorjai Ádám OSB, a kötetek társszerkesztője felidézte, hogy korábbi vatikáni működése során nap mint nap találkozott a kötetekben szereplő dokumentumokkal. Már ekkor felmerült benne, hogy a megőrzött iratokat össze kellene gyűjteni és publikálni. Hozzátette, hogy az Angelo Rotta jelentéseit tartalmazó két kötet az interneten is elérhetővé vált az (1930-1939 és 1938-1495). Felvetette egyben, hogy az MNL Országos Levéltárában őrzött szentszéki követjelentések publikálása lehetne a további kutatás egyik iránya a jövőben.
Fotók: Varga Máté (MNL)
Új hozzászólás