Magyar Nemzeti Levéltár

A magyar külügyminisztériumi jelentések, különféle feljegyzések és munkaanyagok betekintést engednek az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatos magyar diplomáciai törekvésekbe és erőfeszítésekbe, valamint a magyar és a szovjet blokk országainak egyeztetéseibe is. Írásunkban a két évforduló levéltári forrásait két külön fejezetben mutatjuk be.

„mi, az Egyesült Nemzetek népei […]” – 1945

A Bécsi kapu téri levéltári palotában megtartott ünnepélyes eseményen és az azt követő tanácskozáson jelen volt Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Prószéky Gábor, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontjának (NYTK) főigazgatója mellett Hegedűs István, az MNL Fejlesztési és Állományvédelmi Igazgatósága vezetője, Szatucsek Zoltán, az MNL Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága és a Családtörténeti Kutatóközpont vezetője, Bánki Zsolt, az MNL Fejlesztési és Állományvédelmi Igazgatósága Digitális Szolgáltatásfejlesztési Os

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója bemutatta a díjakat, és megemlítve a korább díjazottokat, beszédében az idei kitüntetetteket méltatta.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója bemutatta a díjakat, és megemlítve a korább díjazottokat, beszédében az idei kitüntetetteket méltatta.

A háromnapos szakmai rendezvény célja a honismeret és helytörténet népszerűsítése mellett az ezekkel foglalkozó kiadványok fennmaradásának elősegítése, és szerkesztésük iránti érdeklődés erősítése, valamint a közösségi és szakmai kapcsolatok ápolása volt.

A bemutatót Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg. Beszédében az adatbázist nemzetközi szinten is kiemelkedő minőségűnek és nagyságrendűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a projekt „egy sok évtizedes történelmi adósság méltó törlesztése”. Rámutatott, hogy 80 év elteltével 117 ezer család ismerheti meg felmenői háborús áldozatvállalását, és 3155 település lakói kutathatják lakókörnyezetük veszteségeit.
 

A napló Buda 1684. évi ostromának néhány napjába enged betekintést. A szöveg két különböző kézírással íródott, és néhány halványan látszódó képaláírás arra enged következtetni, hogy a rajzok és a szöveg kiegészítésének szerzője ugyanaz a személy lehetett.