Augusztus 8. és 13. között Bahija Simou, a Marokkói Királyi Levéltár igazgatója munkalátogatást tett Magyarországon – ennek kapcsán közleményt adott ki a Maghreb Arabe Presse. E szerint ez a kezdeményezés összhangban van Őfelsége, VI. Mohammed marokkói király irányelveivel, aki a kultúrát a tudás megosztása, a népek és nemzetek közeledése, illetve a fejlődés alapvető hordozójaként támogatja.
A Szent István-rend megalapítása idején a Habsburg Monarchia legjelentősebb kitüntetésének számított, amelyet polgári és egyházi érdemekért adományoztak „érdemdús és hűséges alattvalók számára”. Alapítója Mária Terézia volt, aki a magyar udvari kancellár, gróf Eszterházy Ferenc javaslatát támogatva döntött a rend létrehozása mellett.
Programok
A szolgáltatás közös platformot biztosít a szakemberek és kutatók számára az adatokhoz, innovatív tudományos és képzési forrásokhoz, valamint a közösség igényei szerint közösen fejlesztett fejlett digitális eszközökhöz. Összehozza a kulturális örökség területének széttagolt közösségeit, túlmutat a tárgyak és iratok puszta digitalizálásán és olyan digitális környezetet teremt, amely lehetővé teszi a múzeumok, könyvtárak, levéltárak, audiovizuális gyűjtemények által őrzött tények és jelenségek közös elemzését.
A Magyarul Európában címet viselő tárlat húsz installációból áll, egy törzsanyagból, amelyet mindig három elemmel egészít ki a kiállításnak éppen otthont adó vármegye. A kiállítás korabeli dokumentumok digitális másolatait tárja a nézők elé.
Az MNL Országos Levéltárában több őrzőhelyen maradtak fenn értékes iratok. Az Erdélyi Udvari Kancellária iratanyagában található például egy 1696. évi felségfolyamodvány, amelyben Felvinczi György színjátszásra kért engedélyt, valamint I. Lipót október 23-án kelt privilégiumlevelének fogalmazványa. Az 1526 utáni gyűjteményben lelhető fel az első magyar hivatásos színtársulat, a Magyar Teátromi Társaság legelső színlapja 1790-ből.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Mikó Zsuzsanna, az intézmény általános főigazgató-helyettese is részt vett július 25-én a Tusványoson, a Jakabffy Elemér sátorban megtartott, a magyar–román levéltári együttműködést bemutató kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Nagy Mihály Zoltán (Román Nemzeti Levéltár Bihar Megyei Levéltára munkatársa) moderált.
Magyarország krakkói főkonzulja idén május végén levélben fordult Szabó Csabához, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatójához. Ebben Gerencsér Tibor kifejtette, hogy gyakorló történészként első kézből szerzett tapasztalatokat arról, milyen nagy segítséget jelentenek egy kutatónak a levéltári leltárak, oklevéltárak, fondjegyzékek, pecsétgyűjtemények és különböző katalógusok, összeírások.
