Az 1947-es békeszerződés nem rendezte a térség népeinek sorsát

Két éve, 2022-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Községi Könyvtár történelmi ismeretterjesztő sorozata, amelyet a helyi önkormányzat is támogat. Ez alkalommal, szeptember 19-én, csütörtökön Fülöp Mihály történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa tartott, képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált előadást A párizsi magyar békeszerződés 1947 címmel.

Jajj a legyőzöttnek!

Az előadó részletesen ismertette az 1947-es párizsi békeszerződéssel kapcsolatban kialakult tévhiteket. Bemutatta az 1945-1947-es időszak legfontosabb nemzetközi szereplőit, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi rendezést a nagyhatalmak – Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia és részben Franciaország – érdekei és céljai határozták meg. A vesztes országok háború utáni sorsa teljes mértékben a győztesek érdekei alá rendelődött, és ebben a folyamatban a vesztes oldalra került Magyarország teljesen elszigetelődött. A magyar kül- és belpolitika lehetőségeit és mozgásterét a Szovjetunió (és leginkább Sztálin személye) határozta meg, amely ellenségesen viszonyult az őt 1941-ben megtámadó Magyarországhoz. Fülöp Mihály kiemelte, hogy hazánk sorsa így a többi kelet-közép-európai államhoz képest is tragikusan alakult, és a „Vae victis!” elve érvényesült. Szavai szerint az 1947-es párizsi békerendezés sajátossága, hogy az 1919-1923-as rendezéshez hasonlóan a legyőzött államok teljes megalázásának elve érvényesült, de az 1945-1947-es nemzetközi folyamatok jellegzetessége, hogy a győztesek a rendezést a vesztes kisállamokkal (Finnország, Románia, Bulgária, Magyarország) kezdték, mivel azokkal kapcsolatban hamarabb konszenzusra tudtak jutni.
 

Folytatódik a programsorozat

Ezzel szemben a háborút kirobbantó Németország esetében a békeszerződés megkötése elmaradt, és az csak a német egyesüléssel, 1990-ben valósult meg. Japán esetében ez 1951-ben történt, kivéve a Szovjetuniót, amelynek jogutódja még napjainkban is területi vitában áll a felkelő nap országával. Az 1947-es békeszerződés tehát nem rendezte Kelet-Közép-Európa népeinek sorsát, a konfliktusok még napjainkban is éreztetik hatásukat. Fülöp Mihály úgy véli. a háború utáni rendezés hiányosságaiért elsősorban a győztes nagyhatalmak, vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió és Nagy-Britannia a felelősek. A közöttük lévő kapcsolatokat a kelet-nyugati feszültség erősödése határozta meg. Az előadó ismertette, hogy Magyarország esetében 1956-ban merült fel a kelet-európai szovjet blokkból való kitörés lehetősége (osztrák vagy jugoszláv mintára), de ezt a Szovjetunió nem engedte, amit az amerikai külpolitika is elfogadott, és sorsára hagyta a pesti srácokat.

A sorozat folytatódik, Kovács Eleonóra a családkutatásról, Hermann Róbert az aradi vértanúkról, illetve Kalmár Melinda a Kádár rendszerről fog előadást tartani, a programokra mindenkit szeretettel várnak.

Fotó: Csömöri Sinka István Könyvtár-Vargosz