A magyarországi oktatás és nevelés módszereinek és intézményrendszerének kialakulása hosszú, több évszázadon átívelő folyamat eredménye. A korai századokban az oktatás megszervezése is a keresztény egyházakhoz, mint az írásbeliség egyedüli letéteményeseihez fűződött. Az egyház kezelésében álló kolostori és káptalani iskolák képezték az alapját a később létrejövő tanintézményeknek és a különféle iskolatípusoknak. Az oktatás- és iskolaügy reformja az 1776. augusztus 5-én kiadott tanügyi rendelet következtében indult meg.

Az eseményen, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának konferenciatermében tartanak, köszöntőt mond Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese és Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke. Ezt követően a műhelykonferencia előadásokkal folytatódik, az első szekciót Ö. Kovács József, az MNL tudományos igazgatója, a másodikat Rigó Róbert (NEB Hivatala), a harmadikat pedig Csönge Attila, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára igazgatója vezeti.

A Bécsi kapu tér 2–4. Az Országos Levéltár palotája /Bécsi kapu Square 2–4. The Palace of the National Archives című album az első, eredetileg is levéltári célokat szolgáló épületet mutatja be kívülről és belülről. A kötetben a levéltár homlokzatait, terveit, belső díszítését, heraldikai dekorációit, bútorait, textil- és fémmunkáit, valamint az iratőrző raktárakat önálló fejezetek ismertetik.

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

F. Kiss Erzsébet abban az időszakban volt az Országos Levéltár munkatársa, amelyet tekinthetünk a levéltár hőskorának, amelyet az 1956 utáni pusztulás helyrehozatala, a levéltári iratok megismerését kiemelkedő módon elősegítő repertóriumok és ismertető leltárak elkészítése, a közigazgatástörténeti sorozat kötetinek megjelenése jellemzett. A korszakot egyértelműen Ember Győző neve fémjelezte, aki vasfegyelemmel irányította a levéltárat.

2023 – az első, Greccio-ban megvalósult élő betlehemes évfordulója.
2024 – Krisztus sebeinek elnyerése – Ferenc stigmatizációjára emlékeznek.

Az EME meghívására augusztus 22-én a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának két munkatársa tartott előadást az EME kolozsvári székházában.

A közgyűjteményi szférában az utóbbi időben gyakran felmerül a serpa és a hegymászó hasonlata, és talán nem kell elmagyaráznom, ki kicsoda a mi viszonylatunkban – jelentette ki köszöntőjében Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese a szeptember 10-én megtartott A mohácsi csatát követő évtizedek a levéltári iratok tükrében címmel közös workshopon. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Levéltár és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete közösen szervezte.

A szeptember 10-én, kedden a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében bemutatják az Adatbázisok Online felületén elérhető, Reformáció kora című adatbázist is, amely a mohácsi csatát követő évtizedek levéltári forrásainak alapvető tárhelye. A workshop 10 órától kezdődik a levéltári palota kiállító-és konferenciatermében.