A hét dokumentuma
2025.06.03.
200 évvel ezelőtt, 1825. június 1-jén Vass Imre (1795–1863) mérnök felfedezte a Baradla-barlang főágának 4,5 km hosszú, a Vaskaputól a Pokolig terjedő szakaszát. Őt tartjuk az első magyar tudományos barlangkutatónak.
Magyar élelemszállítás 1948-ban Ausztriába
2025.05.27.
A második világháború pusztításai utáni közellátási nehézségek nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát jellemezték. Nem volt ez másképpen a szomszédos Ausztriában sem, sőt, az élelmezési helyzet rosszabbnak minősült, mint nálunk. Ezen a héten az 1940-es évek második felének bécsi közállapotát mutatjuk be az ott élő, tudományos kutatást végző magyarok szemén keresztül.
2025.05.12.
Május 10-én tartjuk a madarak és fák napját. Különböző programok során lehet többet megtudni az élővilágról, az erdők, fák védelméről és állapotáról, megismerkedni a madárvédelemmel, sőt a vállalkozó kedvű diákok versenyen is összemérhették tudásukat. Az ünnepnap alkalmából ezen a héten az állami „környezetvédelem” egyik első dokumentumát, az 1769-ben kiadott első magyarországi erdőrendtartást mutatjuk be.
2025.04.05.
A második világháború befejezését követően óriási népességmozgások indultak meg Európában – a közhiedelemmel ellentétben nagyobbak, mint korábban. Először a szovjet hadsereg elől tömegek menekülni, majd az újonnan berendezkedő államok (Románia, Csehszlovákia) igyekeztek minél több, ellenségnek tekintett személyt eltávolítani az országaikból. Csehszlovákia esetében ezt követte a világháború alattihoz hasonló jogfosztó rendelkezések kibocsátása, a „tiszta etnikai” ország érdekében. Ezek voltak a beneš-i dekrétumok.
2025.03.03.
Az MNL Országos Levéltárában hazánk egyik legjelentősebb főnemesi családjának, a Festetics családnak mintegy 4000 darabos fényképgyűjteménye maradt fenn. Az önálló törzsszám alatt őrzött felvételek részben albumokba rendezve maradtak ránk, jelentős részük az 1850-es évek és 1880 közötti időszakra datálható. Rovatunkban ezúttal néhány, többségében eddig nem publikált hazai vonatkozású felvételt mutatunk be, köztük a jelenleg ismert legkorábbi fényképeket Hévízről és Zalaszántóról.
2025.02.18.
A megbízható adatok, hiteles iratok már a középkorban is fontosak voltak. A hamisítványok emberek, családok, birtokok sorsát változtathatták meg. Ha éltek a gyanúperrel, komoly vizsgálatoknak vetették alá a dokumentumokat. Ezen a héten egy Mátyás király korabeli ilyen eljárásról tudósítunk.
Kölcsey Ferenc Hymnuszának egy korai kiadásáról
2025.01.21.
Rovatunkban egy különleges kötet segítségével emlékezünk a Magyar Kultúra Napjára. Egy olyan könyvvel, amelyben Kölcsey más költeményeivel együtt a Himnusz is napvilágot látott.
Pillanatkép az első világháború kitörése előtti évekből
2025.01.06.
Amikor egy több mint százhúsz évvel ezelőtti tavaszi napon, 1904. április 19-én este, nyolc óra után néhány perccel a Rákosrendezői Pályaudvar vasutasai megállították az Érsekújvár irányából érkező személyvonatot, majd az ezt követő sztrájk miatt rövid idő alatt az egész országban megszűnt a vasúti közlekedés és szállítás, vitathatatlanul egy új fejezet kezdődött a magyarországi vasutasság történetében. Ezen a héten ennek az első sztrájknak a következményeit mutatjuk be.
2024.12.24.
A karácsony közeledtével az ünnepkörhöz tartozó jelenetet ábrázoló pecsétet szeretnénk bemutatni. Az oklevél, amelyen a pecsét függ, Lengyelországban keletkezett, a pomezániai káptalan bocsátotta ki 1330-ban.
Kollatovith György levele Bánffy Dénes kivégzéséről
2024.12.19.
350 éve, 1674. december 14-én végezték ki Bánffy Dénest, aki vagyona és tisztségei révén nem csak az Erdélyi Fejedelemség politikai elitjének egyik legbefolyásosabb személye volt, hanem I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem sógora is. Rovatunkban ezen a héten egy olyan levelet mutatunk be, amely három nappal az eseményt követően Bánffy Dénes kivégzésének körülményeiről szól.
