Jelenlegi hely
A hét dokumentuma
2024.12.11.
Kicsit hiányos, de ezzel együtt is érdekes gyógymódot, gyógyszer használati utasítást tartalmaz egy 17. század első felében keletkezett levél. Cseffei László anyjához intézett kísérőlevelében fulladás esetére küld „port”, és gyógymódot javasol ennek felhasználásával.
2024.12.02.
A Rudas fürdő helyén már a középkorban is működött fürdő, amelyet a 16. században Szokollu Musztafa budai pasa újjáépíttetett. Ekkor épült meg a török fürdő: a nyolc oszlop tartotta kupola alatti nyolcszögletes medence („Zöld oszlopos fürdő”). Buda felszabadítása után a Magyar Kamara átengedte a fürdőt a városnak, amely a 18–19. század folyamán bérbe adta azt.
2024.10.30.
Az anyakönyvezés gyakorlattá válása előtti időkből kevés elődünkről tudhatjuk, ki mikor született és mikor halt meg – az okokat és a körülményeket még kevésbé. Sokszor még az évet sem tudjuk megmondani. „Emberöltő”-vel, 25–30 évvel számolunk visszafelé, hogy megbecsüljük őseink életét. Halottak napja alkalmából ritkaság számba menő beszámolót szeretnénk megosztani a 17. század közepéről, amely egy teljesen hétköznapi személy haláláról szól. Kassay István fejedelmi titkár feleségének halála körülményeiről számolt be urának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek 1641. április 19-én, pénteki napon.
2024.09.23.
A hosszú nyári szünetet követően szeptember első heteiben ismét kinyílnak az iskolák kapui, kezdetét veszi a tanítás az általános és középiskolákban, illetve a felsőfokú képzést nyújtó főiskolákon, egyetemeken. Ezen a héten régmúlt idők tankönyveit, tananyagait mutatjuk be.
2024.09.17.
A ferences rend 2023 és 2026 között négy egymást követő évben alapítója életének négy fontos eseményét ünnepli, mind a négynek 800 éves jubileumát. Ezen a héten az Országos Levéltár egyik oklevelének segítségével elevenítjük fel az eseményt a 2024-es jubileumi év alkalmából.
2024.09.02.
Ezen a héten a bányásznapok vizuális (és részben audiovizuális) forrásain, bányásznapokat dokumentáló fényképalbumokon, valamint brigádnaplókon keresztül mutatjuk be az iparág egykor pezsgő, élettel teli oldalát. Az írással egyben emléket állítunk a bányaszerencsétlenségekben elhunyt bányászoknak, és reményeink szerint ráirányítjuk a figyelmet egy hajdan virágzó gazdasági szférára.
2024.08.25.
Az 1913 és 1918 között épült Országos Levéltár épületéhez egy tornyot is készítettek, amely a kéményt rejtette magában, és négy oldalán a magyar királyok családi címerei szerepeltek. Ezek a korabeli fényképek alapján meghatározhatók voltak, de részletgazdag képi ábrázolásukat eddig nem ismertük, és azokat az 1945-ben lerobbantott torony törmelékeivel együtt valahol a Vérmezőn ásták el. A napokban azonosítottuk Keöpeczi Sebestyén Józsefnek, az Országos Levéltár megbízott címerfestőjének mintarajzait, amelyeket a torony királyi címereihez készített.
2024.08.16.
260 éve, 1764. május 5-én alapította meg Mária Terézia magyar királynő ünnepélyesen a Szent István-rendet. Alapítása és az Osztrák–Magyar Monarchia feloszlása közötti időben, vagyis 1764 és 1918 között összesen 1771 alkalommal adományozták a kitüntetést. A rend ünnepnapja augusztus 20., Szent István napja volt. Ezen a héten azt mutatjuk be, hogyan nyerhetette el az arra érdemes a felvételt a rend tagjai közé.
2024.08.05.
A Magyar Nemzeti Levéltár a színháztörténetre vonatkozóan is számos forrást őriz. Ezen a héten a Nemzeti Színház iratanyagának, későbbi levéltárának történetét követjük végig.
2024.07.15.
A magyar bankrendszer kezdetei a 19. századra nyúlnak vissza: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-ben kezdte meg működését. A kiegyezés után az 1878-ban létrehozott Osztrák-Magyar Bank azonban az osztrák jegybank jogutódjaként, közös felügyelet alatt állva töltötte be jegybanki feladatait. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése a pénzintézetek terén is változást hozott. 1921. július 11-én alakult meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, ami a felszámolás alá kerülő Osztrák-Magyar Bank jegybanki feladatait volt hivatva átvenni. Hamarosan azonban kiderült, hogy az infláció és a háborús jóvátétel miatt pénzügyi stabilizációra van szükség Magyarországon, amit csak külföldi hitel és új hazai pénznem, a pengő bevezetésével lehet végrehajtani. Az újonnan létrehozott jegybank a Magyar Nemzeti Bank volt.
