XXXV. Az MSZMP-archívumban kezelt iratok
A megyei pártarchívumot a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szervezeteinek iratai alkotják.
A megyében működött MKP szervezetek iratanyagát, melyek évköre felöleli az 1945-1948 közötti ún. koalíciós korszakot, 6 fond (23-28), míg az SZDP 1946-1948 közötti évekből megmaradt töredékes dokumentumait 1 fond (29) alkotja. A kutatók számára a legnagyobb újdonságot az jelentheti, hogy a fondok iratanyagát nem állagokra, hanem oroszból történt fordítási hiba miatt fondcsoportokra, később csoportokra, s ezen belül pedig őrzési egységekre tagolták. Őrzési egységnek azt a legkisebb levéltári egységet hívjuk, amelyet az iratok tárgyi, ügyköri, tartalmi vagy szerzők szerinti összetartozása alapján, továbbá földrajzi, kronológiai szempontok szerint alakítottak ki. Egy őrzési egység terjedelme 250 lap lehetett, amit ha túlléptek I., II., stb. kötetszámozással különböztettek meg (pld. XXXV. 23/3/I., XXXV. 23/4/II. kötetek).
A Magyar Dolgozók Pártja Komárom Esztergom Megyei Bizottsága 1948. május 17-én jött létre az MKP és az SZDP megyei szervezeteinek egyesítésével. Az iratanyag évköre 1948-1956-ig terjed, és 8 fond alkotja (32-39). A fondokban az előzőekhez hasonlóan tud tájékozódni a kutató azzal a különbséggel, hogy itt már jóval nagyobb terjedelemben találhatók meg a legfontosabb irattípusok: a vb és pb ülések jegyzőkönyvei, melyekben a tájékozódást az üléseken tárgyalt napirendi pontok mutatója segíti.
Az MSZMP Komárom Megyei Bizottságát, a párt járási illetve városi és nagyközségi szervezeteit az 1956-os forradalom után hozták létre. A levéltárban őrzött iratanyag évköre a 20. század elejétől 1989-ig terjed. Az iratanyag segítségével átfogó képet nyerhetünk a párt hatalmi helyzetéről és tevékenységéről, valamint a megye politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól. A vezető testületi ülések jegyzőkönyvei az MDP-hez hasonlóan fontos adatokkal szolgáltatnak a közigazgatási, oktatási és kulturális intézmények tevékenységéről. Az iratanyagban történő kutatást az átadás-átvételi jegyzékek segítik.
A fondok közül külön említést érdemel a visszaemlékezés, és a munkásmozgalmi gyűjtemény, melyek segítségével a párt életében kiemelkedően fontos szerepet játszó személyek életútjába, politikai tevékenységébe nyerhetünk bepillantást. A visszaemlékezés gyűjteményben található hanganyag digitalizálva lett, ami a levéltárban meghallgatható.
