V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek

Az V. fondfőcsoportba Esztergom város (1877-től rendezett tanácsú város, majd 1930-tól szabad királyi megyei város) iratai, Esztergom-Víziváros és Szenttamás mezőváros (1895-től Esztergom város részei) töredékes iratai, valamint Komárom város (1876-tól törvényhatósági jogú város, a Trianoni békeszerződést követő határmódosítás (1921) után Magyarországon maradt városrész jogállását csak 1924. május 13-án rendezik, ekkor rendezett tanácsú város lesz. 1939. július 15. és 1944. szeptembere között a Duna két partján lévő városok ideiglenes egyesítése idején ismét törvényhatósági jogú város) töredékes iratai tartoznak. A fondfőcsoport másik nagy részét a községek 1950 előtti elöljárósági iratai alkotják.

1. Esztergom város levéltára
1876-ban, mivel lakossága nem érte el a törvény által megszabott alsó határt, Esztergom elvesztette törvényhatósági jellegét. Rendezett tanácsú várossá minősült vissza, és a vármegye alárendeltségébe került.
A képviselő-testületi jegyzőkönyvek sorozata hiánytalan, és 1877-től 1950-ig terjed. (Az 1877. és 1878. évi képviselő-testületi jegyzőkönyvek a tanácsülési jegyzőkönyvekkel vannak vegyesen egybekötve.) A képviselő-testületi közgyűlés iratai az 1879 és 1898 közötti időszakból maradtak fenn.
A tanácsülési jegyzőkönyvek sorozata 1910-től 1915-ig hiányos, 1916-tól 1929-ig pedig egy kötet sem található. (Az 1929. 30. tc. megszüntette a városi tanácsot, szerepkörét a polgármester vette át.)
A tanácsi iratok – néhány év (pl. 1901, 1911) anyagától eltekintve – a 20. század tízes éveinek közepéig csak igen hiányosan maradtak meg. Nagyobb részük 1922-ig három tagból álló (pl. 1917 – IV – 15.) kútfős jelzet szerint van összerakva. Keresni a hiánytalanul meglévő mutatókönyvek alapján lehet, az iktatók e szempontból használhatatlanok. 1922-től 1949-ig viszont már iktatószám, pontosabban „alapszámos rend” szerint vannak letéve az iratok, így a mutatók, valamint az 1923-tól meglévő sorkönyvek segítségével lehet kutatni. (1930-tól kezdve a „Tanácsi” helyett a „Polgármesteri iratok” elnevezést használjuk.)

2. Községek
 Levéltárunk az 1950-ig terjedő időszakból 65 község és körjegyzőség iratanyagát őrzi, Ácstól Vértestolnáig. Az iratok túlnyomó többsége a 20. században keletkezett, kisebb részük a 19. század második felében. Baj, Dág, Tata vagy Vértesszőlős községnek szórványosan egy-két 18. századi adójegyzéke, összeírása vagy egyéb irata is van, Dunaalmásnak pedig 1592-ből maradt fönn néhány dokumentuma. Pilismarót, Tárkány vagy Tokod községek viszonylag teljes és nagy mennyiségű iratanyaggal rendelkeznek, nem úgy, mint például Dad, Kocs vagy Kömlőd. A községek múltjának feltárása szempontjából nélkülözhetetlenek a képviselő-testületi jegyzőkönyvek, továbbá – ha fennmaradtak – az iktatott közigazgatási iratok és azok segédletei (iktatók, mutatók), valamint a különböző adó- és pénzügyi, katonai, illetve földnyilvántartások.