A hét dokumentuma

Hála és köszönet – himlőoltás a 18. sz. végén a Magyar Királyságban

magyar

A himlő, vagyis a fekete (öreg vagy hólyagos) himlő (latinul variola, variola vera) már több ezer éve megjelent az emberek között. Európába Ázsiából hurcolták be, és évszázadokon keresztül újra és újra pusztított. Akik megfertőződtek, azok magas lázban szenvedtek, majd a testükön hólyagos kiütések jelentek meg, amelyek helye a leszáradás után is megmaradt, így csúfítva el a beteg testét és az arcát.

„Ez a bátyja annak a gazembernek, aki Pestet összelőtette”

magyar

Hentzi 1849-ben életének 64. évében járt, vezérőrnagyi rangot viselt, és mérnökkari képzettségének köszönhetően néhány hónap alatt képes volt az elavult védművekkel rendelkező budai várat egy hosszabb ostromnak ellenállni képes erősséggé változtatni.

 

Dinárhamisítás a Délvidéken

magyar

1928 októberében került nyilvánosságra az az ügy, amely meghatározta Bicskey Elek későbbi életét. A vajdasági Bácstopolyán 1898-ban született, Magyarországra áttelepült állami elemi iskolai tanító tartalékos honvédzászlós volt (majd hadnagy), aki végigharcolta az első világháborút.

„Zágráb egyházának a fénye”

magyar

A régi körmendi Batthyány-levéltár iratainak 18. századi rendezésekor több sorozatot alakítottak ki. A 2021-ben az Országos Levéltárba került oklevelek nagyrészt az ún. Heimiana (a Himfi család egykori levéltára), a Memorabilia, az Acta Antiqua, a Majoratus és a Senioratus sorozatok részei – 36 jelzet nélküli, vegyes iratot kivéve (búcsúlevél, vámjegyzék, számadások, útlevél, házassági szerződés stb.): ezek közül bukkant elő Szegedi Lukács zágrábi püspök 1510.

Reseta cenzor magánvéleménye a pesti forradalomról

magyar

Reseta János 1776-ban született Székesfehérvárott, és a gimnázium elvégzése után a pesti bölcsészeti karon tanult. Itt 1830-ban a német nyelv és irodalom egyetemi tanárává nevezték ki, ahol egészen 1849 őszéig oktatott. 1832-től a pesti könyvbíráló hivatal cenzora volt. Működése során kapcsolatba került a reformkor ismert költőivel, íróival: ő vizsgálta meg a megjelenésre beküldött kézirataikat.

A levéltár mint gyászház

magyar

Az – egyes időszakokban M. Kir., majd Magyar – Országos Levéltárnak az ilyen elnevezésű fennállása (1874–2011) alatt a megbízottakat is beleszámítva 16 vezetője volt, közülük 12 már elhunyt. Az intézmény első embere előbb mint országos levéltárnok, 1893-tól országos főlevéltárnok, majd 1919-től mint főigazgató tevékenykedett, és – legalábbis 1942-ig – jellemzően hosszabb országos levéltári szolgálati idő után, rangidősként nyerte el a vezetői kinevezést.

Hol vannak a gyökereink? Kataszteri iratok és térképek a családtörténet-kutatásban

magyar

A 19. század második felében Magyarországon kétféle földnyilvántartási rendszert hoztak létre. Az egyik az ingatlan-nyilvántartás, a telekkönyvezés, a másik az 1849-ben bevezetett földadó-kataszteri nyilvántartás volt. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott.

A szegedi ellenforradalmi kormány

magyar

Az 1919. március 21-én kikiáltott Magyarországi Tanácsköztársaság szovjet típusú államberendezkedése révén gyökeres szakítást jelentett a korábbi évszázadok állami és alkotmányos rendjével, amely a korábbi politikai elit döntő többségét az új rendszer ellenségévé tette.

150 éves a magyar postaigazgatás és egy „elfeledett üzletág”, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár

magyar

A Magyar Posta Zrt. jogelődje 1867. május 1-jén jött létre Magyar Királyi Posta néven. A megalakulásra nyilvánvaló módon az osztrák–magyar kiegyezés adott lehetőséget, mindazonáltal a közös ügyek fenntartása mellett egy teljesen önálló nemzeti közintézményként kezdte meg működését. Jóllehet a Magyar Királyi Posta 1867-ben alakult, a postaszolgálat dinamikus fejlődésével számos egyéb szolgáltatásra is igény volt, nem pusztán a levelek, képeslapok vagy levelezőlapok továbbítására.

Oldalak

Feliratkozás RSS - A hét dokumentuma csatornájára