oktatás

 A Jászkun kerületben 1793-ban és 1796-ban is felmérték a népiskolába[1] járó gyermekek számát, megpróbáltak választ találni arra a kérdésre, hogy sokan miért nem látogatják a tanintézeteket és megkíséreltek megoldást találni arra is, hogyan lehetne arra ösztönözni, sőt kényszeríteni a redemptus gazdákat, hogy fiaikat iskolába járassák.[2] Írásomban e két felmérés dokumentumait fogom bemutatni, ám a források értelmezéséhez elengedhetetlen, h

A Magyar Nemzeti Levéltár, mint a magyarság írásos emlékeinek egyik legfontosabb őrzőhelye, a történelemórákhoz olyan, otthonról is elérhető segédanyagokat kínál, amelyeket a tanulók és tanáraik is felhasználhatnak. A tematikus adatbázisok, aloldalak, oktatólapok mind olyan témákat dolgoznak fel, amelyek az iskolai – általános és középiskolai – tananyag részét képezik (reformáció, holokauszt, magyarországi kommunista rendszer).

Akik a bevezető ismeretekkel már tisztában vannak, bátran jelentkezhetnek a speciális témákra. Az egyes előadásokra a megjelölt létszámkeret erejéig fogadunk jelentkezőket a regisztráció sorrendjében. A nagy előadásokat 15, a kisebb foglalkozásokat 5 főtől indítjuk. Aki férőhely hiányában esetleg most nem tud eljutni programjainkra, a következő azonos témájú előadásra való jelentkezéskor elsőbbséget élvez. Az előadásokat megismételjük és a beérkező jelzések, igények alapján bővítjük is témáinkat.

A Túrkevei Református Hitközség Iskolaszékének jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy 1945 májusában a református iskola tantestülete arról tájékoztatta az iskolaszéket, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöksége és Szokolai Gábor, az MKP helyi titkára felkérte a város iskoláinak igazgatóit, hogy a közös anyák napi ünnepségen a gyerekek énekeljék el az Internacionálét, melynek dalszövegét és kottáját megkaphatják a párttól.

A megemlékezések sorában egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy a levéltárakban található elsődleges források segítségével mutassuk be a hitújítás társadalmi és kulturális hatásait.

A Magyar Nemzeti Levéltár egyik alapfeladatának tekinti a magyarországi és a határon túli magyar emlékezetkultúra ápolását, a nemzeti és a helyi önazonosság-tudat erősítését, a kulturális javakhoz való hozzáférés megkönnyítését. Nemzetpolitikai, kulturális, oktatási misszióként fogja fel a határon túli magyar kollégákkal való együttműködés szorosabbra fűzését, szakmai felkészülésük elősegítését.

Az 1780. március 25-én Bécsben kelt alapítólevelet többen összekeverik a „Ratio educationis”-szal, pedig az tartalmában, terjedelmében és külalakjában is jelentősen eltér tőle. Ez utóbbi a Magyar Királyság oktatásügyének első szabályozó rendelete volt. Az 1776. augusztus 5-én kiadott uralkodói rendelet a tanügy szervezeti kereteiről szólt, majd ezt követte 1777-ben a „Ratio Educationis totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas” címen kiadott rendelet.

Czeglédy Antal rákospalotai községi elemi népiskolai tanító 1914. július 7. és augusztus 7. között, tehát éppen az első világháború kirobbanásának idején, részben tanulmányi céllal, részben pedig egy „rokonsági ügy" tisztázása végett Párizsban, illetve Dél-Franciaországban tartózkodott. Lehetőségeihez mérten ott sok mindent megtekintett, és számos képeslapot is küldött a barátainak.