Magyar Nemzeti Levéltár

Szarka László a beszélgetés elején rámutatott, hogy az esemény apropója a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója. A közelmúltban L. Balogh Béni pedig három olyan könyvben is közreműködött szerzőként, illetve szerkesztőként, amely az 1918-1920 közötti rövid, azonban igencsak sok változást hozó időszakkal foglalkozott, illetve nyelvismerete miatt Erdély kapcsán a helyi román, valamint a bukaresti kormányzat álláspontjába és elképzeléseibe is tud betekintést nyújtani – tette hozzá.

A Szigetköz Turizmusáért Egyesület szervezésében, 2022. május 18-án tematikus városnézés vezetésére kérték fel Beregszászi Balázst Mosonmagyaróváron.

Az iratanyagban több olyan, nagy történelmi jelentőséggel bíró dokumentum is található, amely eddig ismeretlen volt a kutatók számára. Közülük a legkiemelkedőbbek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra vonatkozó iratok: például Görgey Artúr 1896. szeptemberében kelt levele ismeretlen képviselőhöz a szabadságharc történetéről, vagy Pszotka Ferenc 1899. július 7-én kelt levele Görgeyhez a Szkalka-hegyen állítandó Görgey emléktábláról. Ezen levél érdekessége, hogy benne maradt Görgey 1899.

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szakszóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.

A Magyar Nemzeti Levéltár egyik kiemelt célja, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében az általa őrzött kulturális közjavakat minél szélesebb körben ismertté és hozzáférhetővé tegye. A meghirdetett továbbképzés is ezt a törekvést kívánja erősíteni. Célunk, hogy a pedagógusok megismerjék és közelebb kerüljenek a levéltárhoz és az ott őrzött elsődleges forrásokhoz; szakmai módszereket, ötleteket kapjanak azok digitális oktatási környezetben történő pedagógiai alkalmazásához.

A 19. század második felében többnyire csak „nagy Fiume-kérdésként” emlegetett probléma gyökere egészen Mária Terézia 1779. április 23-i diplomájáig vezethető vissza. Ekkor ugyanis is az uralkodó külön álló csatolt testként közvetlenül Magyarország Szent Koronájához csatolta a három évvel korábban már Horvátországnak átengedett kikötővárost.

A 2020. augusztus 24-én megnyitott kiállítás az ezer éves magyar államiság fontos állomásait mutatja be tizennégy, az intézmény által őrzött dokumentumon keresztül. A digitális kiállítás is érzékelteti, hogy a kiállítótér egy katedrális belső struktúráját idézi fel, amelynek apszisában a Szent Korona, a magyar államiság legfontosabb szimbóluma áll.

Lónyay Menyhért születésének 200 éves évfordulója alkalmából a két település, Tuzsér és Lónya sokszínű Emlékév-programsort szervez 2022-ben. A Magyar Nemzeti Levéltár együttműködési szerződés alapján részese a projektnek: intézményünk segíti a kutatást az Országos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban, Nyíregyházán pedig konferenciára kerül sor a Lónyay-iratokról és őrzőhelyeikről.

Az idei évben a Budapest100 a Budai Vár Polgárvárosát ünnepelte, amely sorozathoz a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épülete is csatlakozott. Az épület részvétele nemcsak a helyszín miatt tűnhetett időszerűnek: egy híján száz éve költözött be ugyanis az intézmény a Bécsi kapu téri palotába.