Magyar Nemzeti Levéltár

A kommunista diktatúra időszakában is kibeszéletlen maradt a téma, a rendszerváltást követően pedig az akkori eseményeknek már csak nagyon kevés szemtanúja élt. Ennek ellenére az 1916. őszi, a korabeli magyar szóhasználat szerint „példátlan orvtámadás” mind a mai napig befolyásolja a románokról kialakított, az „árulással” és a „hitszegéssel” összefüggő negatív sztereotípiáinkat.

Lord Rothermere angol sajtómágnás 1927-ben indította nevezetes sajtókampányát, amely a trianoni békeszerződés és a közép-európai helyzet tarthatatlanságára próbálta felhívni a figyelmet. Az akciót a magyar kormánytényezők is kínosnak érezték, de reménykedtek abban, hogy az beemeli a revízió szükségességét a nemzetközi köztudatba.

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Vasúti tisztviselőként dolgozó édesapja munkája miatt 1885-ben Galántára költöztek. Itt járt elemi iskolába és itt ismerkedett meg a falusi élettel, a népi kultúrával, a népdalokkal, amelyek hatással voltak későbbi munkásságára is. A gimnáziumot édesapja újabb áthelyezése miatt már Nagyszombatban végezte, és a zeneszerető családban felcseperedő fiúban egyre inkább megerősödött a zene iránti elköteleződés. Ezekre az évekre tehetőek első zeneszerzői, komponálási kísérletei.

1944-ben a II. világháború a vége felé közeledett, a szovjet Vörös Hadsereg már Magyarország területén nyomult előre. Az akkor 17 éves Marton Ernesztina egy családtagja révén kapcsolódott be az ügynöki feladatokba, egy “román kém” felderítése során.

Beköszöntő

Lépj be az időkapun a Bécsi kapu téren, válogass programjaink közül!

Kiegyezés 150!
Kamarakiállításunk a kiegyezés 150. évfordulójára emlékezik. Eredeti iratok bemutatásával három témában járjuk körbe a korszakot: Koronázás és Kiegyezés;
A Dualizmus kora; Válságjelek és Összeomlás.
18 órakor „Az utolsó párbaj” címmel kiállítás-megnyitót tartunk!
Karnyújtásnyira a történelem – raktárséta az épület ritkán látható iratőrző helyiségeiben

A hét dokumentumában a vármegye közgyűlési jegyzőkönyvéről készült másolatot mutatjuk be, amely eredetileg Bécsbe került. Az 1834-ben felállított ún. Zentralinformationkomission feladata az volt, hogy a Habsburg Monarchia egyes tartományaiból elküldött bizalmas, állambiztonsági vonatkozású jelentések tartalmából rövid kivonatokat készítsen. A jelentésekből kőnyomatos (litografált) változatok készültek (összesen négy sorozat), külön-külön az egyes tartományokból érkezett hírek számára.

Dr. Szabó Csaba főigazgató úr lelkes hagyományőrzőként, mint a zalai 47. honvédzászlóalj katonája vett részt az eseményeken, majd a Bécsi kapu téri épület lépcsőjén, mint Főigazgató szólt az egybegyűltekhez.

A Habsburgoknak többször kellett szembesülniük uralkodásuk kora újkori históriája során azzal a ténnyel, hogy a dinasztia több ágra szakadt. Ebben jelentős szerepet játszott az, hogy az ausztriai ágban az örökösödésben nem az elsőszülöttség, és így ezzel együtt az állam oszthatatlanságának elve érvényesült, hanem az, hogy a családban minden fiúgyermek örökösnek számított.

Az Országos Levéltár egykori vezetője, Pauler Gyula 1841. május 11-én született Zágrábban. Iskoláit a piaristáknál végezte Pesten, jogot hallgatott, egyetemi évei alatt kezdett el történeti kérdésekkel foglalkozni. 1870-tól lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd Horváth Mihály – a korszak egyik legnagyobb hatású történésze – ajánlására nevezték ki 1874. október 14-én országos levéltárnoknak.