A (vár)megye mint politikai tér és politikai képzet
A konferencia pénteki napján – az előzőhöz hasonlóan – négy szekcióülésre került sor. H. Németh István főlevéltáros köszöntője után Mezei Milán (DE BTK) előadásában mutatta be, hogy miként lehet a reformkori konzervatívok megyei bázisát feltérképezni. A következő előadó, Fazekas Csaba (ME-BTK), egy konkrét példát prezentált, hogy a diéták közti időszakban a vármegyék közgyűlései miként működtek az állam és egyház viszonyát rendezni kívánó „ötletbörzeként”, a vármegyék hogy működtek közre az egyes országos politikai kérdések előkészítésében.
Orosz Bálint (SzTE BTK) a hallgatóságot Veszprém vármegyébe kalauzolta el, amely során a megye választási csatáinak társadalmi hátterét mutatta be az 1848. és 1861. évi országgyűlési választásokon keresztül vázolta fel. A következő felszólaló, Schwarzwölder Ádám (Veritas Intézet) témája földrajzilag a szomszédos vármegyéhez kötődött: Széll Kálmán vasi lokálpatriotizmusát ismertette prezentációjában. A szekció utolsó előadójaként Székely Tamás (Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) az 1905-06. évi politikai válságidőszak vármegyei ellenállásának kérdéskörét árnyalta három dunántúli, nagy általánosságban királyhűnek tartott vármegye bemutatásával.
Az előzetes tervekkel ellentétben a második szekciót Dobszay Tamás (ELTE BTK) nyitotta, aki előadásában Kossuth Lajos megyerendszert érintő reformtervezetét és a megyegyűlési rendbontások témáját járta körül. Pétervári Máté (SZTE ÁJTK) már nem egy tervezet, hanem egy (az ún. köztörvényhatósági) törvény helyi végrehajtásával kapcsolatos észrevételeit szemléltette előadásában. Gyenesei József (MNL BKML) ismét a vármegyék megreformálására tett kísérleteket prezentálta, azonban előadásának időköre már az 1920-as éveket fedte le. Szikla Gergő (MNL HBML) Bihar megyének a közigazgatási beosztásának a változásairól adott elő, amely átalakításokból 1850-1950 között több volt, mint az időszakot megelőző évszázadokban.
Sebők Richárd (KSH) levéltári forrásokon alapuló kutatását mutatta be a harmadik szekció első előadójaként, amelyben arra a kérdésre keresett választ, hogy mely tisztségviselők közül kerültek ki főleg a késő rendi korszak országgyűlésein a vármegyei követek. Papp István Csaba (SZTE ÁJTK) előadásában bemutatta, hogy Csanád megye törvényhatóságainak felügyelete miként változott a 1886:XXII. tc. hatályba lépését követően.
Nagy Ágoston (NKE EJKK MTKI) egy országos tisztségviselő helyi reprezentációját, József nádor 1811-ben lezajlott veszprémi látogatását, mutatta be előadásában. Vesztróczy Zsolt (OSZK) a dualista időszakban már szlovák többségű Zólyom vármegye magyarosítást támogató közművelődési erőfeszítéseiről beszélt felszólalásában. Kálnoki-Gyöngyössy Márton (ELTE BTK) nem egy vármegyét, hanem annak központjáról tartott előadást: a pesti vármegyeháza kápolnájának címergalériáját ismertette meg a közönséggel. Az egésznapos konferencia záróelőadását Beregszászi Balázs (MNL GyMSMGyL) tartotta szintén egy vármegyeházáról. Prezentációjában Moson vármegye székházának történetébe adott betekintést.
Új hozzászólás