Magyar Nemzeti Levéltár

Az MNL delegációjának tagjai az intézmény Törtélem és Filozófia Kara Magyar Történeti Intézete hallgatóinak adnak majd elő. A kolozsvári Magyar Történeti Intézet – más hasonló intézetekkel együtt − az új tanügyi törvény alapján 2012-ben alakult meg, célja a történelem és rokon tudományai magyar nyelvű egyetemi szintű oktatásának összefogása, szervezése és támogatása. Az intézet berkein belül képzik a levéltárosokat is.

Az ünnepségen Szatucsek Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője köszöntötte a közösségi segédletkészítőket, és kiemelte: nagyon fontos az a munka, amiben a levéltár és az önkéntesek közösen dolgoznak.

A magyar levéltárosok első állomása New York, ahol találkoznak a Liszt Intézet munkatársaival, hogy a Levéltár és az intézet együttműködéséről tárgyaljanak. Felkeresik New Jersey államban, New Brunswickban az ottani magyarokat is. Vasárnap délelőtt szentmisén vesznek részt a Szent László Templomban, majd a szertartást követően előadást tartanak az államban élő diaszpóra magyarságnak.

Nagyon jó csapat állt össze az elmúlt időszakban az általam vezetett igazgatóságon annak köszönhetően, hogy minőségi embereket tudtunk magunkhoz csábítani – jelentette ki a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője. Szatucsek Zoltán (képünkön) kifejtette, három terület tartozik hozzájuk, így a digitalizálás, amelyet a tartalomfejlesztési osztály végez.

Szent Bálintot vagy Valentint ma világszerte úgy ismerik, mint a szerelmesek, házasok védőszentjét, bár legendájában eredetileg egy szó sincs szerelemről – erről ír a Magyarkurir.hu. Mint kiemelték, alakja a történelem homályába vész, mégis nagy népszerűségnek örvend. De ki volt valójában ez a titokzatos szent?

A végzet órái című monoopera egy 1956-os halálraítélt lelkiállapotát jeleníti meg a művészet eszközeivel, egyúttal Sinkovits-Vitay András narrációjával tartalmas történelmi betekintést ad a nézőknek a tragikus és mégis máig erőforrást jelentő korszakról. A művet háttérvetítés, néhány narráció és folyamatos zene kíséri végig.

Thököly Imre 1677 őszén állt a Wesselényi-összeesküvés bukását (1671) követő felkelések élére. Sorozatos győzelmeket aratott I. (Habsburg) Lipót magyar király csapatai felett. Az elégedetlen magyarok Thököly iránti bizalmát jelezte, hogy 1680-ban fővezérré választották. A felkelések hatására a bécsi udvar az 1681. évi országgyűlésen egyezett ki a rendekkel, mert attól félt, hogy ellenkező esetben a magyar rendek akár teljesen a törökök pártjára állnak.

Pállfy Géza részletesen bemutatta a Szent Korona csaknem ezeréves kalandjait, a hazai és külföldi utazásait. Beszélt emellett a koronázási szertartás és a Szent Korona szerepének változásairól, és összevetette az ahhoz kapcsolódó legendákat a történeti kutatások során feltárt tényekkel. A hallgatóság megismerhette a professzor által vezetett Lendület Szent Korona kutatócsoport eddigi kutatási eredményeit, a jövőbeli kutatási terveiket.

Kétnapos látogatást tett január 29-én és 30-án Budapesten a Török Állami Levéltárak vezetése, a delegáció több megbeszélést folytatott a Magyar Nemzeti Levéltár és a magyar kormány képviselőivel. Az egyeztetések a Levéltár Bécsi kapu téri palotájában és Törökország budapesti nagykövetségén folytak. A mostani találkozóról még tavaly decemberben született megállapodás, amikor Recep Tayyip Erdogan török elnök delegációjában ellátogatott Magyarországra Ugur Ünal, a Török Állami Levéltárak Igazgatóságának vezetője. A két fél 2023.