Új alapokra helyezte kapcsolatát a Levéltár és a FamilySearch

Szerző: Borsodi Attila
2024.03.26.
Rendkívül eredményes tíz napot töltött az USA-ban a Magyar Nemzeti Levéltár küldöttsége, amely részt vett a FamilySearch által szervezett RootsTech elnevezésű nemzetközi kiállításon és szakmai konferencián. A FamilySearch képviselői és a magyar levéltári vezetők több tárgyalást is folytattak, az egyeztetéseken az együttműködés számos formája felmerült. A levéltári küldöttség ellátogatott New Brunswickba is, ahol két napot töltött el az ottani magyar közösség vendégeként, a delegáció tagjai megtekintették az Amerikai Magyar Alapítvány gyűjteményeit, valamint előadásokat tartottak a Szent László-templom közösségi termében is.

Az amerikai utunk alapját az adta, hogy a világ legnagyobb családtörténet-kutató hálózata, a FamilySearch, amelynek a székhelye Utah államban, Salt Lake City városban van, és a mormon egyház tartja fent, meghívott minket a RootsTech elnevezésű nemzetközi szakmai konferenciára – erről számolt be Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Hegedűs István levéltáros, az Informatikai és Innovációs Igazgatóság Digitális Tartalomfejlesztési Osztály vezetője.

Fontos tudni, hogy a mormonok (hivatalos nevükön az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza) vallási elveinek és vallásgyakorlatának is lényeges eleme a családtörténet-kutatás. Az általános feltámadás reményében az egyház tagjai több generációra visszamenőleg felkutatják családi kapcsolataikat. Hitük szerint ugyanis az adott korban élő hívő embernek az őseikig visszamenőlegesen kell gondoskodnia az üdvösség megszerzéséről. A mormonok emellett azt is kutatják, hogy közvetlen és megszakítatlan kapcsolatláncon keresztül hogyan jussanak el egészen Ádámig. A hitük szerint ez az egyik módja lenne az emberiség megmentésének.
 

Mormon akciók

A családtörténet-kutatás kapcsán volt egy mormon akció Magyarországon 1962 és 1965 között, amelyről meg voltak akkor győződve itthon, hogy csak hazánkban zajlik. Az Állami Egyházügyi Hivatal utasította az összes történelmi egyházat, hogy szolgáltassák be az Országos Levéltárba az anyakönyveiket 1895-ig bezárólag. A mormon egyház pedig hozta a szükséges technikát, az anyakönyvekről mikrofilmeket készített, majd az eszközöket hátrahagyva digitalizálva elvitték az anyagokat. Az akció hátteréről, arról, hogy a mormon egyház és a magyar állam milyen egyezséget kötött, senki nem tudott, de a feladatot elvégezték. Beszédes ugyanakkor, hogy 1963-ban az ENSZ levette napirendjéről a magyar kérdést. Később aztán kiderült, hogy a mormonok számos európai országban véghez vittek ugyanilyen akciókat, nagyjából egy időben. A mormonok legközelebb a rendszerváltás után jelentek meg újra, amikor igyekeztek megszerezni az akkori megyei és városi levéltárak anyakönyvi anyagait, az újabb kezdeményezésnek Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójaként parancsolt megálljt 2012 után, a személyiségi jogokra hivatkozva.
 

Látogatás a magyar emigrációnál

Szabó Csaba és Hegedűs István többek között azért tettek most eleget a FamilySearch meghívásának, mert a családtörténet-kutatás szempontjából rendkívül értékesnek tartják a kapcsolatot. Emellett van egy sor tisztázandó kérdés is a korábban az USA-ba kivitt anyakönyvi anyagok kapcsán, többek között az, hogy a FamilySearch milyen módon publikálja ki azokat az internetre. A Magyar Nemzeti Levéltár vezetése aggályosnak tartja, hogy a magyarországi állami anyakönyvek az Európában érvényes, a személyes adatokra vonatkozó jogok figyelmen kívül hagyásával, ellenőrzés nélkül kerülnek fel a FamilySearch honlapjára.

Szabó Csaba és Hegedűs István nemcsak Utah államba látogatott el, hanem előzőleg New Jersey államba is. Az MNL főigazgatójának volt egy érvényes meghívása még a pandémia előttről, hogy tekintse meg a magyar emigráció itt található iratgyűjteményeit. Ennek 2020 nyarán szeretett volna Szabó Csaba eleget tenni, de közbejött a koronavírus-járvány, ami jó időre ellehetetlenítette a látogatást. Most viszont a két programot össze lehetett kapcsolni.

A magyar küldöttség tagjai két napot töltöttek el New Brunswickban, ahol beszélgetést folytattak Juhász Imre atyával, a Szent László-templom plébánosával, és részt vettek a vasárnapi szentmisén is. Emellett két előadást is tartottak: Szabó Csaba a 301 éves leváltár történetéről és az intézményben folyó munkáról beszélt az emigrációban élő magyaroknak, Hegedűs István pedig a családtörténeti kutatásokról és lehetőségekről számolt be a hallgatóságnak. Másnap találkoztak Melissa Katkó Pepinnel, az Amerikai Magyar Alapítvány ügyvezetőjével, és megtekintették a hat évtizede működő gyűjtemény főbb értékeit, a levéltárat. August J. Molnár évtizedes munkája során egy sor hagyatékot, anyakönyveket és közösségek gyűjteményeit, például az 1956 után New Brunswick melletti táborba érkező magyarok nyilvántartási anyagát is befogadta, ami önmagában óriási érték.
 

Fontos az értékek mentése

Hegedűs István kiemelte: egy hazai vármegyei levéltár megirigyelhetné azt a központot, amit létrehoztak New Brunswickban. Az épületben a levéltár mellett fotó, mozgóképi és hangzó anyagok és egy néprajzi gyűjtemény is helyett kapott. Továbbá működik ott egy óriási, főként magyar vonatkozású könyvtár is, ahol jó néhány régi, értékes könyv is megtalálható. Az MNL főigazgatója szerint a 2016-ban elhunyt Guszti bácsiék ezzel komoly küldetést teljesítettek, mert az ottani magyar emigráció porlik, mint a szikla, és legalább ezek a kincsek megmaradtak, legalábbis egyelőre. Az anyagok egy részét ugyanis kiárusítják, amit riasztónak tart. – Egy virágzó közösség élt korábban New Brunswickban, ahová 1973. szeptember végén maga Mindszenty József bíboros is ellátogatott, hogy megáldja és felszentelje az akkor újonnan renovált Szent László Templomot. Tiszteletére tízezer ember gyűlt össze, javarészt amerikai magyarok. A látogatás emlékére 1976-ban szobrot állítottak, amely ma is a Mindszenty téren áll. A magyar közösségre jellemző, hogy akkoriban saját utcája is volt, ezekben a házakban ma már jellemzően spanyol ajkúak és afroamerikaik élnek – fogalmazott Szabó Csaba. Felmerült, hogy néhány levéltáros kiutazhatna az USA-ba, és segítséget nyújthatna a levéltári anyagok feldolgozásban és digitalizálásában, és legalább így, másolatban, haza lehetne hozni az értékeket.
 

Óriási érdeklődés kísérte az expót

Szabó Csaba és Hegedűs István ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve utazott tovább Utah államba, a RootsTech címmel megrendezett nemzetközi kiállításra és szakmai konferenciára. Ez a világ legnagyobb családtörténeti expója, amit ebben az évben február 29. és március 3. között rendeztek meg. A levéltári delegáció beszámolt arról, hogy az eseményen résztvevők sok száz színvonalas előadást hallgathattak meg a családtörténeti kutatásokról, beleértve a génalapú vizsgálatokat és a mesterséges intelligencia felhasználását. Felvonultak a témában működő legnagyobb cégek, amelyek bemutatták a legmodernebb technológiákat, így a különböző digitalizáló eszközöket. Megjelentek az eseményen a hagyományőrzők is, akik minden ilyen rendezvényen igyekeznek erősíteni az USA-ban élők 1776-tól épülő identitását, amerikanizmusát, de ugyanúgy sugározzák azt is, hogy büszkék az angol, francia, ír, olasz vagy éppen afrikai származásukra. Az expó egy-egy napján 10-12 ezer ember fordul meg, továbbá online 200-300 ezer ember követi az eseményeket.

Az MNL főigazgatója és a Digitális Tartalomfejlesztési Osztály vezetője megtekintette a FamilySearch ottani könyvtárát és családtörténet-kutató központját. A négyemeletes, ötszintes épület elképesztően modern és szakmailag is színvonalas, a könyvtárban számos Magyarországra vonatkozó kötet is van. Az intézmény nagyon népszerű, folyamatosan tömegek látogatják, az ő munkájukat szintenként óriástévék és 200-250 számítógép segítik. Ezeken elérhetően a FamilySearch által működtetett programok és adatbázisok, ha valaki elakad, akkor számíthat az önkéntesek segítségére.

Szabó Csaba és Hegedűs István ellátogatott a mormon egyház humanitárius központjába is, ahonnan körülbelül 170 országba küldenek adományokat, segélyeket. Folyamatosan ruhagyűjtéseket szerveznek, a beérkező adományokat válogatják, majd eljuttatják a célországba. Ahová pedig szükséges, higiéniai cikkeket, mosószereket és más eszközöket, akár írószereket küldenek. A küldöttség megtekintette a mormon egyház központját is, ahol 22 ezer embert tudnak leültetni, és ahol egy monumentális orgona is található. Emellett megtekintették a Provóban található ultramodern Brigham Young Egyetemet is, amelyet 1875-ben alapított az intézmény névadója. Az egyetem könyvtára 3 millió kötettel, köztük jelentős magyar gyűjteménnyel rendelkezik. Fontos, hogy a felsőoktatási intézményben 120 fővel egyházi és családtörténeti szak is működik.
 

Sokrétű együttműködés

A program kapcsán a magyar levéltári delegációt a legmagasabb szinten fogadták, amelynek tagjai tárgyaltak mások mellett Stephen T. Rockwooddal, a FamilySearch vezérigazgatójával, Stephen Valentine nemzetközi alelnökkel, Thomas A. McGill európai ügyekért felelős vezetővel, Dietmar Cziesla és Thomas Hengst közép-európai ügyfélkapcsolati vezetőkkel. Ők minden európai küldöttséggel találkoztak, érkezett hivatalos levéltári és szakmai delegáció többek között Lengyelországból, Hollandiából, Ausztriából, Finnországból és Franciaországból. – Néhány évvel ezelőtt a RootsTech konferenciát Londonban tartották. A mostani megbeszéléseken felvetettem a FamilySearch vezetőinek, hogy az esemény a jövőben egyszer eljöhetne Magyarországra, ezzel tovább erősödhetne a régiós szerepünk – emelte ki Szabó Csaba. Emellett szó esett arról is, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárnak és a FamilySearch-nek tavasszal lesz egy közös műhelykonferenciája, amelynek témája a mesterséges intelligencia alapú iratfeldolgozás és a családi kapcsolatok automatizált feltárása lesz. A rendezvényre az Egyesült Államokból és Európából is érkeznek szakemberek. – A tárgyalások során többek között felvetettem, hogy a FamilySearch családtörténeti kutató sarkokat alakíthatna ki a vármegyei levéltárak kutató termeiben, amelyeket ők szerelnének fel személyi számítógépekkel és okos televíziókkal. Azt mondták, ennek semmi akadálya nincs, ez nagy dolog lenne, mert ezt a sarkot mi is tudnánk használni a saját céljainkra. Sőt, az együttműködő partnereink, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság is élvezhetné a fejlesztés gyümölcseit – fogalmazott Szabó Csaba. Hozzátette: szóba került az is, hogy a polgári anyakönyvek digitális anyagai, különösen 1990 után, szabályozatlan körülmények között kerültek ki az USA-ba, amiket aztán a személyiségi jogokra tekintet nélkül publikálták, és ezt a helyzetet rendezni kell. A magyar levéltáros delegáció ígéretet kapott arra, hogy erről a jövőben egyeztetni, tárgyalni fognak, az amerikai fél kifejezésre juttatta, hogy a jogszabályok betartásában érdekeltek.

Szabó Csaba felvetette azt is, hogy az iratok digitalizálása kapcsán cseréljenek tapasztalatot. A magyar fél a kézírás-felismerésben jár elől, az amerikai partner pedig a kapcsolati háló építésében jeleskedik inkább. Állítják, hogy mesterséges intelligencia segítségével fel tudják rajzolni a családfát. A felek a témában kísérleti programot terveznek indítani.

 

Utolsó frissítés:

2024.03.26.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges