Márki Sándor életének újabb fejezetébe pillanthatunk be

Szerző: Borsodi Attila
2024.03.21.
Bemutatták Márki Sándor naplói IV. kötetét szerdán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotájában. Az eseményen elhangzott, hogy a kötet hiánypótló, amely elviheti az olvasót a múlt egy elsüllyedt világába az egyidejűség élményét adva.

Értelmezéstörténetek és történeti valóság címmel könyvbemutatót tartott szerdán délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat, az eseményen Márki Sándor naplói IV. 1915-1919 kötetét ismertették. Az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotájában megtartott rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kifejtette: Márki Sándor történetíró, történész 1873-tól egészen a haláláig, 1925-ig vezetett naplót, és tette ezt rendkívüli alapossággal, nagyon adatgazdagon.
 

Önként vállalt kereszt

– Hatalmas mennyiségű anyagról van szó, és Erdész Ádám (az MNL Békés Vármegyei Levéltára történész-levéltárosa, nyugalmazott igazgató – a szerk.) azt a keresztet vette magára, hogy ezt az óriási munkát átdolgozza, és a jelenkor számára jegyzetelve, az ismereteket kiegészítve, elmagyarázva Márki gondolatait, megjegyzéseit forráskritikailag újra közre adja – mutatott rá Szabó Csaba, hozzátéve, hogy hiánypótló kötetekről van szó. Felidézte, hogy eddig négy kötet készült el, Erdész Ádám a feldolgozásban eljutott 1873-tól 1919-ig. Az MNL főigazgatója arra biztatta a kötet szerzőjét, hogy mindenképpen fejezze majd be Márki Sándor naplóinak feldolgozását, és folytassa az alkotómunkát még sokáig az eddigi lendülettel.
 

Különleges világ

Az MNL főizgatójának köszöntője után kerekasztal-beszélgetést tartottak a kötet kapcsán, amelyet Ö. Kovács József főlevéltáros, az MNL tudományos igazgatója moderált.

Erdész Ádám, a kötet szerzője elmondta, hogy amikor annak idején megismerte Márki Sándor naplóját, egy egészen különleges világ bontakozott ki előtte. – Tudtommal a magyar historiográfiában nincs példa arra, hogy egy, a saját korában vezető történésznek számító historikus több mint ötven éven keresztül folyamatosan naplót vezessen – mondta el Erdész Ádám. Mint hangsúlyozta, nagy hatással van rá, hogy van a naplónak egy kibővülő része, amelyet minden bizonnyal Márki utólag köthetett be 1918. október 31-hez. Ebben két vaskos kötetnyi terjedelemben kibontakozik Erdély kapcsán az impériumváltás krónikája.
 

Nyár, diófa és rozé

Szűts I. Gergely történész, a Habsburg Ottó Alapítvány főlevéltárosa azt emelte ki a kötet kapcsán, hogy az mind minőségi, mind mennyiségi szempontból megállja a helyét. – Márki Sándor egy krónikásként tekintett önmagára, és azzal a céllal is írt az 1918-1919-es évekről, hogy az majd forrásként is szolgáljon – fűzte hozzá. A napló nagy erényének tartja, hogy objektív, nincsenek benne túlzott szubjektív kilengések.

Ablonczy Balázs történész, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, az a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet osztályvezetője arra mutatott rá, hogy Márki Sándor valóban egyfajta krónikásként, hihetetlen részletességgel írta a naplóját. Abban mindent nagyon precízen feljegyzett, így a kiadásait, még azt is, hogy milyen vizsgadíjakat szedett be, vagy éppen, hogy mennyi bevétele volt tankönyvírásból. – Egy elég nehéz történetről van szó, nyár kell hozzá, diófa, rozé és függőágy, de mindenkinek ajánlom – jegyezte meg a történész.


Fotók: Takács Ábel (MNL)


 

 

Utolsó frissítés:

2024.04.02.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges