MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Ügyfeleink kérelmeiket az alábbi módokon nyújthatják be levéltárunkhoz:

Az eseményen a szerző szakmai életútját Károly Nóra, a könyvtár helytörténeti gyűjteményének kezelője ismertette, majd Csönge Attila, a levéltár jelenlegi igazgatója méltatta a szerző tudományos kutatómunkáját és a most megjelent kötet jelentőségét. A meghívott vendégek között foglalt helyet Dr. Kállai Mária, a térség országgyűlési képviselője is, aki hozzászólásában ugyancsak elismerően nyilatkozott Dr. Fülöp Tamás elhivatottságáról és példaértékű munkásságáról.

A Szolnokról és a megye számos településéről származó diákok többsége először fordult meg levéltárban, így az alapoktól kezdtük: mi a levéltár feladata, gyűjtőköre és kik is a felhasználói. A megyei levéltárunk történetének rövid ismertetése után áttekintettük a levéltárba kerülő iratok körét és arról is szó esett, mely történelmi események során károsodtak vagy semmisültek meg maradandó értékű iratok.

A több mint három évtizedes múlttal rendelkező tudományos kiadványban a megye és a megyeszékhely történetével kapcsolatos tanulmányokat, forrásközleményeket találhatnak az olvasók közel 400 oldal terjedelemben. Az évkönyv a megyei tudományos élet meghatározó szereplője, amelynek lapjain a levéltár dolgozói mellett országosan elismert neves szerzők és helytörténeti kutatók is lehetőséget kapnak legújabb kutatási eredményeik közzétételére.

Textilminták a levéltári iratok között

A raktári sétán együtt fedeztük fel a cibaki anyakönyvek másodpéldányait, a település nevét (Tzibak) Bedekovich Lőrinc Jászkunságot ábrázoló 1782-es kéziratos térképén, illetve a cibaki népiskola osztálytermeiről készült, 1945-ből származó fotókat időszaki kiállításunk egyik vitrinében, melyek a háborút követő évek oktatást is érintő nehézségeiről tanúskodnak.

A francia Valentin Haüy 1784-ben nyitotta meg Párizsban az első „Vaknevelő Intézetet”, majd nagy energiát fordított arra, hogy vakok számára is olvasható műveket állítson elő. Haüy könyvein a betűk dombornyomással készültek. Rendszere olyan népszerű volt, hogy Magyarországon 1893-ig használtak dombornyomású latin betűket.