A kiállítás kurátora Mihály György hangszergyűjtő. A magángyűjtemény darabjain keresztül a látogatók megismerkedhetnek a zenetörténet főbb állomásaival és a hazai hangszerkészítés történetével. Bár Magyarország soha nem volt hangszerkészítő nagyhatalom, de az olasz, angol, német és francia készítők mellett a 19. század második felétől a II. világháborúig a magyar műhelyeket is számon tartották a világban. Voltak idők, amikor száznál is több hangszerkészítő műhely működött Magyarországon, sok ezer alkalmazottal, hatalmas exporttal.

A kőrisbogár (Lytta vesicatoria L. vagy Cantharis vesicatoria, cantharis) az egyik legismertebb gyógyszeralapanyaga a történelemnek. Számos magyar elnevezése ismert: kőrisbogár, hólyaghúzó vagy "hályoghúzó” bogár, „Körös bogár”, spanyol légy, „Spanissi Mukk”, kőrös féreg, körözsfabugár, gyühübogár, fagyal bogár, dühös bogár, dühbogár, illetve dühöbogár (a dühö/düh bogár elnevezést néha rokonára, a nünükére is használták).

A levéltár egyik ékessége a Kopp Ferencz által készített belső ólomüveg ablaksor, amely a levéltár dísztermét ékesíti. Ezek a címeres, színezett üvegtáblák felfoghatók Fejér vármegye történetének tárgyi emlékeiként, mivel a vármegyéhez kötődő nemesi család címerei örökítik meg. A Kopp-féle ólomüveg ablakok bemutatása előtt érdemes magáról az üvegművészet történetéről is beszélni.

Idén Luca napja, vagyis december 13-a péntekre esett, így a lucaszék (másként lucaszéke, boszorkányszék) készítésére vállalkozók baljóslatú napon kezdhették meg a munkájukat (Szent Luciáról és a Luca napjához kötődő szokáskoszorúról szóló bejegyzésünket itt olvashatják: https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/luca_napja.).