MNL Fejér Vármegyei Levéltára

A gyógyszerész hivatásról elmondható, hogy jellemzően dinasztikus, mind külföldön, mind nálunk. Magyarországon 1015-ben „nyitották fel” az első patika jellegű intézményt a pécsváradi bencés apátság szerzetesei, 1303-ban kezdte el működését az első nyilvános gyógyszertár Budán, birtokosa gyógyszerész és orvos volt egyszemélyben („Petrus physicus et apothecarius Budensis”). Amíg a legkorábbi hazai gyógyszerészcsalád a Keczer-Szalay-Matyasovszky-Nemeskéry dinasztia, amely 1683-ig vezethető vissza (16 patikus).

Ma egy köztiszteletben álló apácáról, Erdélyi Margit nővérről (másként Erdélyi M Eustella, vagy Erdélyi Eustella), a Ferenc József Nőnevelő Intézet egykori tanáráról és az intézet főnöknőjéről készültünk ismertetővel. (Az apácák gyakran nem használtak pontot a rövidített nevük után.)

Erdélyi Margit édesapja Erdélyi Imre főgimnáziumi tanár, édesanyja Novák Malvina (házasságkötés: 1876) volt, a család Szatmárnémetiben élt. Margit születésének pontos dátuma jelenleg nem ismert, feltehetően 1893-ban vagy 1894-ben történt.

„Vörösmartym bepakolva várja a küldendő fuvarost.” – írta Vay Miklós 1865. augusztus 10-én Bécsben keltezett levelében, amelyet a Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmánynak címzett. A szobortalapzat felállításának 160. évfordulóját 2025. augusztus 14-én, míg a szobor felavatásának 160. évfordulóját 2026. május 6-án ünnepeljük.
A műalkotás a bécsi Anton Fernkorn műhelyében készült.

A kaszinó szóról ma a szerencsejáték színterei ötlenek eszünkbe, azonban az első hazai kaszinók a társasélet és a magaskultúra központjainak számítottak. Ma Székesfehérvár 19. században létrejött nemesi és polgári kaszinójának történetét mutatjuk be (Fehérvárnak tiszti kaszinója is lett ebben az időszakban a helyi katonaság számára).

A kiállítás kurátora Mihály György hangszergyűjtő. A magángyűjtemény darabjain keresztül a látogatók megismerkedhetnek a zenetörténet főbb állomásaival és a hazai hangszerkészítés történetével. Bár Magyarország soha nem volt hangszerkészítő nagyhatalom, de az olasz, angol, német és francia készítők mellett a 19. század második felétől a II. világháborúig a magyar műhelyeket is számon tartották a világban. Voltak idők, amikor száznál is több hangszerkészítő műhely működött Magyarországon, sok ezer alkalmazottal, hatalmas exporttal.

A kőrisbogár (Lytta vesicatoria L. vagy Cantharis vesicatoria, cantharis) az egyik legismertebb gyógyszeralapanyaga a történelemnek. Számos magyar elnevezése ismert: kőrisbogár, hólyaghúzó vagy "hályoghúzó” bogár, „Körös bogár”, spanyol légy, „Spanissi Mukk”, kőrös féreg, körözsfabugár, gyühübogár, fagyal bogár, dühös bogár, dühbogár, illetve dühöbogár (a dühö/düh bogár elnevezést néha rokonára, a nünükére is használták).