A kaszinó szóról ma a szerencsejáték színterei ötlenek eszünkbe, azonban az első hazai kaszinók a társasélet és a magaskultúra központjainak számítottak. Ma Székesfehérvár 19. században létrejött nemesi és polgári kaszinójának történetét mutatjuk be (Fehérvárnak tiszti kaszinója is lett ebben az időszakban a helyi katonaság számára).

203 éve látta meg a napvilágot a gyermekágyi láz legyőzője, Semmelweis Ignác Fülöp.

A tudós 1818. július 1-jén született a tabáni Meindl-házban (Buda, a mai Apród utca 2-3.), Semmelweis József fűszer-kiskereskedő és Müller Terézia ötödik gyermekeként. 1823-ban a család átköltözött az Apród utca 6-ba, ahol az édesapa Fehér Elefánt nevű fűszerboltja működött.

Rendhagyó módon ma egy hazai tudományos felfedezésről adunk számot és részben ehhez kapcsolódóan a helyi „főreálról” és az iskola matematika és fizika köréről fogunk értekezni.

A kiállítás kurátora Mihály György hangszergyűjtő. A magángyűjtemény darabjain keresztül a látogatók megismerkedhetnek a zenetörténet főbb állomásaival és a hazai hangszerkészítés történetével. Bár Magyarország soha nem volt hangszerkészítő nagyhatalom, de az olasz, angol, német és francia készítők mellett a 19. század második felétől a II. világháborúig a magyar műhelyeket is számon tartották a világban. Voltak idők, amikor száznál is több hangszerkészítő műhely működött Magyarországon, sok ezer alkalmazottal, hatalmas exporttal.

A kőrisbogár (Lytta vesicatoria L. vagy Cantharis vesicatoria, cantharis) az egyik legismertebb gyógyszeralapanyaga a történelemnek. Számos magyar elnevezése ismert: kőrisbogár, hólyaghúzó vagy "hályoghúzó” bogár, „Körös bogár”, spanyol légy, „Spanissi Mukk”, kőrös féreg, körözsfabugár, gyühübogár, fagyal bogár, dühös bogár, dühbogár, illetve dühöbogár (a dühö/düh bogár elnevezést néha rokonára, a nünükére is használták).

Tegnap (2025. április 29-én) Budapest Főváros Levéltárában rendezték meg a Magyar Levéltárosok Egyesülete „Év levéltári kiadványa 2024” pályázatának ünnepélyes díjátadóját.

A Nő, anya, társ. Asszonyok a Károlyi családban című tárlattal indult az intézmény a megmérettetésen a Kiállítások (hagyományos módon rendezett levéltári kiállítások) kategóráiban.

A Károlyi feleségek életét bemutató, dr. Laczlavik György kurátor által megálmodott tárlat második helyezést ért el és díjazásban részesült.