levéltár-pedagógia

A levéltár raktáraiban először a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár történetével, illetékességével és gyűjtőkörével, továbbá közigazgatási feladataival, szolgáltatásaival és tudományos tevékenységével ismerkedtek meg a diákok. Ezt követően levéltári gyűjteményünk olyan értékes darabjait tekinthették meg, melyek szervesen kapcsolódnak megyénk történelméhez, így Mária Terézia 1754.

Az első nap délelőttjén a gyerekcsoport a levéltár tevékenységével, a raktári renddel, valamint különleges levéltári dokumentumokkal ismerkedett meg. Délután a raktári állományvédelem és az iratokat pusztító környezeti hatások, biológiai kártevők álltak a foglalkozás középpontjában. Levéltárunk restaurátora jellemző példákon keresztül mutatta be, milyen károsodások érhetik a dokumentumokat, és az is kiderült, hogyan segíthetnek a mérőműszerek a megfelelő raktári klíma fenntartásában.

Az első nap délelőttjén a megyénkben észlelt földrengések írásos forrásai alapján játékos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg a gyerekek, milyen az, ha mozog a föld, majd a levéltár térképgyűjteményét felhasználva vízrajzi ismereteiket gyarapíthatták Lázár deák ÉK-DNY-i tájolású térképétől kezdve a Tisza szabályozási munkálatait is dokumentáló kataszteri térképekig. Délután a 18–19. századi alsófokú iskolák működésébe nyertek betekintést a nebulók, ahol kiderült, hogy semmi sem úgy működött, ahogy ma megszokott.

A foglalkozások első felében a gyerekek megtudhatták, hogy a levéltárak nemcsak történelmi eseményekkel, hanem természeti jelenségekkel kapcsolatos iratokat is őriznek. Több irat is megörökítette például a 18-19. században megyénkben észlelt földrengéseket, azok hatását és a különböző épületekben keletkezett károkat. A gyerekek játékos mozgásos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg, hogyan hatnak egymásra a kéreglemezek, és az is kiderült, hogy miért nem esett kár a Jászság vályogépületeiben a rengések idején.