Kettős könyvbemutató

A báró Eötvös József levelezését feldolgozó sorozat második darabja, amely jelentős részben az Országos Levéltár H szekciójában található iratokra alapoz, az első felelős kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének hivatali levelezését tartalmazza. Sajtó alá rendezte: Balázs Péter, Cieger András és Gángó Gábor. A jegyzeteket Bárány Zsófia, Cieger András, Szalisznyó Lilla és Vörös Katalin írta.

A kötetben 727 – jelentős részben korábban publikálatlan – dokumentum került teljes szöveggel közlésre, további 1766 pedig tartalmi kivonatban. A levelezés számottevő új ismeretekkel szolgál a Batthyány-kormány legfiatalabb tagjának sokrétű hivatali feladatairól, ezért a kötet a korszak politikatörténetének, vallás- és egyházpolitikájának, oktatásügyének és nemzetiségpolitikájának nélkülözhetetlen forrásgyűjteményei közé illeszkedik. Ezen túlmenően a levelezés számot ad a minisztériumhoz forduló állampolgárok és testületek rendkívüli vagy éppen nagyon is mindennapi ügyeiről, amelyekre a politikai átalakulás hónapjaiban reméltek megoldást. A leveleket olvasva valóban érezhető, hogy a szabadság levegője élénkítőleg hatott a politikára figyelő polgárokra. A magyar társadalom írástudó részének – a papi, tanítói, tudósi karnak – az 1848-as forradalmat kísérő reményeiről és aggodalmairól, nemkülönben anyagi és társadalmi helyzetéről, kilátásairól talán minden eddigi forráskiadásnál szélesebb és hívebb keresztmetszetet nyújt a kötet.

Völgyesi Orsolya (ELTE HTK TTI) Excerpták – Tanulmányok a 19. századi magyar történelem és irodalom világából címmel megjelent kötete a szerző 2015 és 2024 között keletkezett, 19. századi tárgyú történeti és irodalomtörténeti tanulmányait tartalmazza. A mű főcímévé emelt szó (excerpta) a magyar­országi latinságban szemelvényt, kivonatot jelent. Átvitt ér­telemben itt most ez a szerző 19. századi kutatásainak főbb irányaiból való válogatásra utal, hangsúlyozva, hogy a mun­ka nem monografikus jellegű, hanem néhány fontos történeti és irodalomtörténeti problémát exponál és értelmez.

A tematikus és módszertani szempontból változatos tanulmány­gyűjteményben politika- és társadalomtörténeti, valamint az egyéni írói életpályákra és az irodalom intézménytörténetére fókuszáló megközelítések egyaránt olvashatók. A feldolgozott témák alapvetően a 19. század első feléből valók, de megta­lálhatók itt a neoabszolutizmus korával és a kiegyezés utá­ni évekkel foglalkozó szövegek is. Megelevenedik a reformkori országgyűlések világa: a politikai viták és diskurzusok elemzése mellett megismerhetjük az alsótáblán megjelenő vármegyei követek karrierútjait és karrierlehetőségeit. Betekintést nyerhe­tünk többek között a Kazinczy Ferenc, Eötvös József, Vachott Sándor vagy Tóth Kálmán által választott életstratégián ke­resztül az írói életpályák politikai, társadalmi és intézményi feltételrendszerének alakulásába is. A kötet megjelentetését a Magyar Nemzeti Levéltár keretében működő „A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848)” kutatócsoport (témavezető: H. Németh István) is támogatta.