járvány

Gyógyító táltostól a maszkviselésig

A tanácskozás témája legyen akár a szervezők által választott, akár valamilyen aktuális évfordulót, emlékévet ünneplő, mindig Hajdúböszörmény és a Hajdúság múltjához, történetéhez kapcsolódik. 2021-ben a rendezvény tárgyát a szomorú aktualitás szülte. Nem egy múltbéli történelmi esemény időszerű jubileuma, hanem jelenkorunk aktuális témája: a járvány.

KÖZLEMÉNY | ANNOUNCEMENT

A rendkívüli állapotra tekintettel 2020. november 12. csütörtöktől a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára kiállítása és épületei nem látogathatók. A zárás a kutatótermeket nem érinti. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára által meghirdetett valamennyi program előreláthatóan későbbi időpontban valósul meg. A korlátozások 30 napig lesznek érvényben, de szükség esetén meghosszabbíthatják őket.

Megértésüket köszönjük!

//

A járványok sötét árnya mindig is rávetült az emberiség történetére. A középkortól a 18. századig a pestis, a „fekete halál” volt az uralkodó a halált hozó ragályok között. A legnagyobb pestisjárványban, 1347 és 1352 között, Európa lakosságának 30–60 %-a veszett oda. Gyors terjedése a sűrűn lakott (rossz higiéniájú) területeken, gyomorforgató tünetei (a testet ellepő gennyes-véres kifakadó duzzanatok, „bubók”) és magas halandósága méltán tette rettegetté a nevét.

További korlátozások a kutatóhelyek számában

  • A Bécsi kapu téri kutatóterem befogadóképessége 5 fő.
  • A Daróczi úti kutatószobáé 2 fő.
  • A Lángliliom utcai kutatóteremben egy időben 6 fő kutathatja a levéltári iratokat, 3 fő használhatja a számítógépeket és szintén 3 fő kutathatja a mikrofilmeket.
  • A Bécsi kapu téri és Lángliliom utcai kutatóteremben nincsen ügyelet, ennek megfelelően hétfőtől csütörtökig fél 9 és fél 4 között foga

„az infektus egészségessel ne konveniáljon, ne barátkozzon”

A járványtérképek a 17. század végén jelentek meg Európában mint az egészségvédelmi intézkedések tervezésének, végrehajtásának eszközei. Az első ismert járványtérképeket Filippo de Arrieta publikálta 1694-ben Nápolyban a Nápolyi Királyság Bari megyéjében 1690 és 1692 között tomboló pestisjárványról szóló könyvében (Raguaglio historico del contaggio occorso nella provincia di Bari negli anni 1690, 1691 e 1692 ...).

Könyvvel a döghalál ellen

A kora újkorban ez azonban másként volt, a 16–17. században a pestisjárványok jelentős életmódbeli váltást követeltek, és időről-időre súlyos demográfiai problémákat okoztak. Már akkor is leginkább a városi lakosság volt ebben érintett annak ellenére, hogy az akkori magyarországi városok lakosságszáma (3000 és 10 000 között) jóval kisebb volt, mint a mai nagyvárosoké.

Oldalak

Feliratkozás RSS - járvány csatornájára